Nosztalgiáztak a hét éve ezüstérmet szerzett csapat tagjai.
Az utóbbi évek legsikeresebb rákóczitelepi csapatának tagjai jöttek össze július 2-án egy kis focira és kötetlen beszélgetésre. A találkozóra két szezon sikercsapata érkezett. A 2014/2015. évi megyei I. o. labdarúgó bajnokság ezüstérmes csapata, valamint a 2016/2017. évi megyei I. o. bronzérmes gárdája. A játékosok többsége mindkét érmes csapatban szerepelt. A csapatok edzője Polyák László volt, aki Németh Gábor játékossal hozta tető alá ezt a találkozót.
– Azért tartom nagyon értékesnek az akkori sikereket, mert több csapat szerepelt a bajnokságban és a közönség is nagyobb számban követte az eseményeket. Hangulatosak voltak a mérkőzések, még akkor is élveztük, ha idegenben nem minket bíztattak – emlékezett vissza a sikerkovács, Polyák László.
– Jó volt újra együtt lenni, nosztalgiázni. Sokan már felhagytunk a nagypályás focival, többen elkerültek a városból, de ennek ellenére örömmel jöttek vissza, hogy játsszunk egy jót, majd ebéd közben sztorizgassunk, emlékezzünk azokra a szép évekre. Én kétszer voltam az ezüstérmes csapat tagja, a bronz csapatban már nem játszottam, addigra szögre akasztottam a cipőt, bár később még az ULE színeiben visszatértem két évre. A Rákóczi egy nagyon jó csapat volt, csupa nagybetűvel. Mind a pályán, mind a pályán kívül összetartó brigád voltunk. Voltak nagyszerű győzelmek, utolsó percben megnyert mérkőzések, melyekhez többször én is hozzá tudtam járulni. A csapatot valóban jó játékosok alkották, akik ha gyengébb napot fogtak is ki, mindig volt valaki, aki ki tudott emelkedni, és vezérletével felül tudtunk kerekedni az aktuális ellenfelünkön. Nagyon szuper szurkolótáborunk volt, hiszen ha nem úgy sikerült egy mérkőzés, akkor is végig zúgott a Hajrá Rákóczi – emlékezett vissza a közös sikerekre Lövei Roland, a csapat gólkirálya.
Anda Ádám védőjátékosként szerepelt a bajnoki ezüstérmes Rákóczi Vasas csapatában.
– Jó volt újra találkozni nemcsak az egykori csapattársakkal, hanem a csapatot körülvevő emberekkel is. Kimenni a sikerek színhelyére, nosztalgikus érzésekkel töltött el. Az egymás közötti játék során előjöttek a régi trükkök, zrikák, ami még tovább emelte a jó hangulatot. Örültem annak, hogy a harmadik félidőben a futball egy kicsit háttérbe szorult és a helyére a magánélet lépett, megtudtuk egymásról azt, hogy ki hogyan boldogul az életben. Egy ilyen társaságnak, mint amilyen a Rákóczi mindig is volt, igen fontos alappillére a család. Jó érzés volt megismerni ennek a számomra igen jelentős társaságnak az új jövevényeit és látni azt, hogy néhányan már most is a labda bűvöletében élnek – vallja Anda Ádám.
A játékos hozzátette, hogy sajnálja, hogy nem mindenki tudott részt venni a találkozón, de reméli, hogy jövőre mindenki együtt tudja ünnepelni az egykori sikereket.
