Az Üveg Nemzetközi Éve Orosházán kiemelt jelentőséggel bír. Ma a három gyár tervez és szállít üvegeket szerte a világon. Mindezt pedig annak az 1960-as évekbeli 531,3 milliós forintos beruházásnak köszönhetjük, amely elindította a várost az üvegipar útján.
Városunkban, azokban az időkben a földművelés adta a legtöbb ember mindennapi munkáját. Kevesen gondolták, hogy alig néhány évvel később már egy közép-európai színvonalat meghaladó üveggyárnak adhat otthont Orosháza. A gyárak mai sikerei és fejlődésük, igazi büszkeséggel töltené el az akkori vezetőket és dolgozókat is.
A projekt megvalósulásához sok tárgyalás vezetett, végül Szokup Lajos, építésügyi miniszterhelyettes közbenjárásának köszönhetően Celldömölk helyett Orosháza lett a beruházás helyszíne. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a város határában nagy mennyiségű földgázt találtak, amely elegendő volt egy ilyen intézmény üzemeltetésére. Az üveggyár helyének kijelöléséért felelős küldöttség 1960. július 12-én érkezett meg Orosházára. A szarvasi műút melletti, körülbelül 250 ezer négyzetméteres területre kívánták megépíteni a gyáróriást.
Fotó: Fazekas Ferenc
Ezek után 1961. május 1-jén történt meg az első kapavágás, és a gyár alapkő letétele. Az üzem építését az orosházi lakosság is nagy figyelemmel kísérte, és a munkálatok során is sokrétű segítséget nyújtottak. Seleszt Ferenc az 1965-ös Békés Megyei Népújságban úgy írt erről azokról az időkről, mint a gyár építésének hőskorszaka. A korabeli cikkekből kiderült, hogy az orosházi emberek nagy lelkesedéssel vettek részt az építkezésen, és igazán magukénak érezték a gyárat.
Az alapkő letétele utáni évben, 1962-ben folyt az építkezés legaktívabb szakasza. Hegedűs Lóránt, egykori dolgozó úgy fogalmazott „Úgy dolgoztunk ott, mint egy nagy család tagjai. Közösek voltak örömeink, munkasikereink, bánataink.”
Az építkezésen dolgozók 220 000 köbméter földet, másfél millió téglát és 80 000 mázsa cementet mozgattak meg a munkálatok során. Az időjárás nehézségei ellenére – mint a havazás, a szélvihar és az extrém hideg – a gyár képe 1962 tavaszára kirajzolódni látszott. A tervezett indulás napját 1963. november 7-re tűzték ki, egy nappal korábban 14 óra 15 perckor pedig a gyár I-es hutájában megjelentek a szalag végén az első konzervüvegek.
Fotó: Veress Erzsébet 
Fotó: Demény Gyula
– Nem lehet meghatottság nélkül beszélni arról, amikor a szalag végén a várakozás hosszú óráknak tűnő percei után mindenki a halványkék színű üveg után nyúlt – mondta Sutus Mihály, üzemmérnök egy 1965-ös interjúban.
Az első üvegekből mindenki vinni akart, hogy a megfeszített és lelkiismeretes munka emlékeként megőrizzék az utókornak. A november 7-i próbaüzemelés során a szegedi konzervgyár számára 50 000 db konzervüveget sikerült legyártani. Miután a II-es és III-as huta gyártását is elindították, 1964-ben megtörtént a gyár ünnepélyes avatása és 1965. november 1-jén hivatalosan is üzembe helyezték az orosházi üveggyárat. Indulása után néhány évvel, 1967-ben pedig el is nyerte az Élüzem címet.
