Végre újra olyan az érettségi, mint ahogy azt az elmúlt szűk két évtizedben megszokhattuk. A tavalyi és tavaly előtti időket a legtöbben szeretnék elfelejteni, az online felkészülést, a számtalan járványügyi korlátozást és azt, hogy szóbeli vizsgák híján mindent egy lapra, az írásbelire kellett feltenniük a vizsgázóknak. Ennek az időszaknak azonban vége, így idén plusz szabályozások nélkül, normál menetrend szerint kezdhették meg az érettségit diákok, többek közt a Székács Evangélikus Iskola végzősei is.
Két osztály 53 diákja érettségizett ma a Székácsban magyar nyelv és irodalomból, mind izgalommal várták a az érettségi első napját.
– Nagyon örülünk, hogy végre csak azokra az előírásokra kell figyelnünk, mint a pandémia előtt sok-sok éven keresztül. Ez nagyban megkönnyíti az érettségi szervezését is – fogalmazott Nagy Róbert igazgató. – Itt most egy olyan évfolyam érettségizik, amely megtapasztalhatta ugyan, milyen a digitális munkarend, de legalább a 12. osztályt az iskolában, jelenléti oktatásban tölthették. Így itt most az utolsó tanévben minden lehetőség a rendelkezésükre állt ahhoz, hogy maradéktalanul fel tudjanak készülni a nagy napra.
Nagy Róbert úgy véli, a vizsgázók számára előnyt jelent, hogy az írásbeli mellett idén szóbeli megmérettetés is vár rájuk.
– Az a tapasztalat, hogy amikor a pandémia idején csak írásbeli vizsgát írtak a diákok, vagyis egy lapra kellett mindent feltenniük, nehezebb volt jól teljesíteniük – folytatta az igazgató. – A szóbeli viszont lehetőséget ad nekik arra, hogy feljebb tornázzák a jegyeiket. És azért ne felejtsük el, hogy itt nagyon sokat jelent minden plusz pont, hisz nem csak esztétikai kérdés, mi kerül a bizonyítványba. A jegyek meghatározza a vizsgázók továbbtanulását is, ugyanis azokból felvételi pontok lesznek.
240 perc, azaz 4 óra állta diákok rendelkezésére. A középszintű magyarérettségi első részében egy 1999-ben kiadott szótár előszavát kapták meg diákok, akiknek a szöveg elolvasása után különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. A szövegértés után a szövegalkotás következett, két feladat közül választhattak a vizsgázók, vagy az iskolai memoriterekről írhattak érvelést, vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhatták meg véleményüket. A két feladatra 90 percük volt, ezek összesen 50 pontot értek.
Szigorúan a javítókulcs alapján
– Az idei érettségi nehézsége az elmúlt évekéhez hasonló volt, a vizsga komoly tudást és nagy figyelmet kívánt a diákoktól – mondta Szőke-Kilián Szilvia igazgatóhelyettes, magyar szakos tanár. – Nagyon kell figyelniük a feladatok szövegére, hogy pontosan mit kíván tőlük a feladat összeállítója, hisz a tanárok egy szigorúan megadott javítókulcs alapján fogják majd értékelni a dolgozatokat, és bizony benne kell majd lennie mindannak, amit a javítókulcs megkíván.
Szőke-Kilián Szilvia hozzátette, alapvetően nincs új feladattípus az idei érettségiben, így igazán meglepetés sem érte a diákokat. A szövegértés feladatsor nehézségét maximum az adhatta, hogy a Magyar szókincstár volt a témája, és a mai diákok már nem igazán forgatnak szótárakat, könyveket. A második feladat esetén a szaktanár véleménye szerint a gyakorlati szövegalkotás közelebb állhatott a diákokhoz, egyébként is könnyebb műfaj, ráadásul idén egy iskolai témáról kellett véleményt írniuk. Úgy véli, épp ezért ez valószínű népszerűbb volt a vizsgázók körében, mint az érvelés.
A magyarérettségi második részére 150 percet kaptak az érettségizők, két feladat, egy novellaelemzés és egy összehasonlító verselemzés közül kellett választaniuk. Tartalmi minőségre 25, nyelvi minőségre 15, helyesírásra és írásképre még plusz 10 pontot lehet kapni, így tevődik össze végső a 100 pont.
– Komoly elemzési szempontokat kaptak a diákok, ezek alapján kellett elemezniük Szabó Magda novelláját, vagy a két Nagyváradhoz kötődő verset. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szívesebben választják a vizsgázók a novellaelemzést, a versek mellett csak a nagyon magabiztos végzőseink döntenek. Kíváncsi vagyok, idén is így lesz-e – fogalmazott a szaktanár.
