A húsvét Magyarország (egyik) legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezhetünk meg. Egyházi jelentőségén túl ez a két nap többek számára egy vidám, társaságban és finom étkekben gazdag eseményt jelent, mikor is feleleveníthetjük néphagyományainkat. De miért épp ezek a szokások alakultak ki, és mit jelentenek a jelképek?
A húsvéthétfő a locsolkodás napja. A népszokás szerint ilyenkor a legények nagy vödörnyi hideg vízzel öntözték meg a legszebb ruhájukba öltözött leányokat. Miért kell locsolni, locsolkodni? Mert a víznek tisztító és megújító ereje van. A locsolás eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, miszerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. Manapság már a kútvizet a kölnivíz helyettesíti, az a hagyomány viszont megmaradt, hogy a locsolásért cserébe a fiúk piros tojást kapnak. De mit jelképez a tojás?
A termékenységet, az élet újjászületését, a megújulást, a kereszténységben pedig a feltámadást. A piros tojásnak külön szimbolikus jelenése van. Ez a szín a szerelmet, az életet jelképezi, a legenda szerint pedig azért piros a húsvéti tojás, mert Krisztus lecsöppenve vére megszínezte azokat a tojásokat, amelyek egy, a keresztfa előtt imádkozó nő kosarában voltak.
Ejtsünk még néhány szót a locsolkodás és a tojás mellett a húsvéti nyusziról is, amely egyes források szerint egy félreértés miatt került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Bizonyos német területeken húsvétkor gyöngytyúkot és annak tojásait ajándékozták egymásnak az emberek. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel, a nyúlé pedig Hase. Valahol itt keletkezhetett a kavarodás…Lehet, hogy egy félrehallás vagy elírás szülte a mai húsvét legfontosabb szereplőjét?
Képek forrása: pixabay.com
