A szülők teljesen bezsongtak a nagy munka közben, mindenkiből előtört a kreativitás, nem érzékelték sem az időt, sem a teret, egyetlen cél lebegett mindannyiuk előtt, hogy tökéletes művészi alkotássá varázsolják gyermeküket a „megelevenedett festmények” című versenyszámban…És ez csak egy volt az Orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola családi napjának feladatai közül.
Az Ady utcai telephelyen várták a művészeti iskola képzőművész tanárai a „Generációk találkozója a képzőművészetben” programra érkezőket. Több mint 10 család döntött úgy, él a nem mindennapi lehetőséggel, és a visszajelzések szerint senki sem bánta meg, hogy a főzés, bevásárlás vagy takarítás helyett a családnak és az alkotásnak szentelte az időt. Ez a három óra valósággal elrepült a remek társaságnak és az ötletesebbnél ötletesebb feladatoknak köszönhetően.
– A képzőművészeti tanszak szervezte ezt a családi délelőttöt abból a célból, hogy összekovácsolja az ide járó növendékeket és azok családját – mondta el Mezei-Fehér Judit, a művészeti iskola igazgatóhelyettese. – A gyerekek ide járnak nap mint nap, de más-más tanárok kezei alatt fejlődnek, így csak ritkán van alkalmuk ismerkedni, beszélgetni. Ez a nap viszont most remek alkalom arra, hogy jól érezzék magukat együtt.
Elsőként a csapatoknak nevet kellett választaniuk, majd hozzá egy ötletes plakátot készíteniük. A technika szabadon választható volt, akárcsak az eszközök, akadt a ceruzán, filctollon, pasztellkrétán kívül színes papír, olló, ragasztó és tűzőgép is az asztalokon. Zsoldi-Nemes Ildikó és gyermekei az EREP csapatot alkották.
– Apróra vágott színes papírdarabkákból mozaikszerűen készítettük el a csapatunk nevének betűit. Újrahasznosított papírtáblára dolgoztunk, amelyre aztán pasztellkrétával varázsoltunk különféle színeket, ez lett a háttér – mesélte Ildikó. – A kislányom a művészeti iskola tanulója, az egész házat betöltik a munkái, és az alkotáshoz szükséges eszközök, alapanyagok. Mi ezt otthon maximálisan toleráljuk, számunkra az a fontos, hogy ki tudja bontakoztatni a tehetségét.
A reklámtervet követően egy puzzle kirakása várt a versenyre nevező családokra, egy ismert vagy kevésbé ismert műalkotás szétvagdalt darabjaiból kellett újra egészet varázsolni. A harmadik feladatra szerintem mindenki emlékezni fog még sok-sok év múlva is, azt teljesíteni frenetikus élmény volt, a kirakott képet ugyanis meg kellett eleveníteni a valóságban, minél élethűbben. A zsűri minden apró részletet figyelt a háttértől a ruházaton át a gesztusokig. Így kelt életre többek közt Munkácsy rőzsehordó nője és ásító inasa, Edvard Munch sikító figurája, Vermeer „leánya” gyöngy fülbevalóval, Da Vinci Mona Lisája, és hölgye a hermelinnel.
A szülők krepp-papírból, függöny- és egyéb rongydarabokból és az intézményben, valamint annak udvarán található alapanyagokból gazdálkodhattak. Minderre körülbelül fél óra jutott.
– A kreativitást és kézügyességet igénylő feladatok után újabb izgalmas megmérettetés várt a jelenlévőkre – folytatta Mezei-Fehér Judit. – Az egyik csapattag szemét egy sállal kötötték be, majd egy ceruzát adtak a kezébe. Úgy kellett az eszközzel végighaladnia egy labirintuson, hogy csupán a társai utasítására vezethette a ceruzáját fel-le, jobbra és balra. Ezután néhány darts dobással szerezhettek még plusz pontot a csapatok. Végül pedig az udvaron várta a gyerekeket az utolsó kihívás, húsvéthoz közeledve csokitojásokat rejtettünk el, amelyek megtalálásáért szintén pont járt.
A szülők és a gyerekek egyöntetűen vallották, pillanatok alatt elrepült ez a remek délelőtt. A szervezők ígérték, lesz még hasonlóra példa a jövőben. A három legügyesebb család egy kedves kis csomagot vehetett át, de a többieknek sem volt okuk csüggedésre, egyrészt, mert ők sem mentek haza üres kézzel, de még inkább azért, mert mind rengeteg élményt kaptak ajándékba.
Fotók: Horváth Bence
