Hamarosan kezdődik a „mézszezon”, a méhészek már készülnek az első jelentős virágzásokra. A térségben komoly hagyománya és jelentősége van a méhészetnek, így a méz forgalmazásához kapcsolódó változások, a bevezetés előtt álló módosított élelmiszerkönyv-rendelet a helyi gazdálkodók bevételeire is hatást gyakorolhatnak. A módosításokról Erdős Norbertet, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárát kérdeztük, aki európai uniós képviselőként kezdett foglalkozni ezzel a területtel. A témáról a helyi méhészek képviseletében Rajki József egyesületi elnök ismertette a gazdálkodók álláspontját.
– Milyen változást jelent az élelmiszerkönyv módosítása a méz forgalmazásával kapcsolatosan?
– Az úgynevezett kevert mézeknél eddig fennált a csalás lehetősége, amelyet sajnos többen ki is használtak. Különösen az „EU-s és nem EU-s mézek keveréke” jelöléssel ellátott mézeknél, ahol a mézkereskedők a silány minőségű kelet-ázsiai, legfőképpen kínai mézet javították fel a kiváló közép-európai, köztük magyar mézekkel. Ez jelentős bevételkiesést okozott és okoz a magyar méhészeknek, mivel lenyomja a termelői, különösen a hordós méz árát az EU-ban, így Magyarországon is. Ezért már hosszú idő óta, európai parlamenti képviselőként és most élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkárként is kértem az EU-s intézményeket, hogy változtassák meg a szabályozás alapját lefektető uniós mézirányelv kevert mézekre vonatkozó jelölési rendelkezéseit. A származási országok mennyiségi sorrend szerinti pontos felsorolását javasoltam. Ez volt a 2018 tavaszán elsöprő többséggel elfogadott európai parlamenti Mézjelentés legfőbb követelése. A harcunk most kezd beérni, ugyanis az Európai Bizottság tavaly októberben ígéretet tett a Mézirányelv felülvizsgálatára és a méhészek által kért módosítására. Ezt azonban Magyarországnak nem szükséges bevárnia, ugyanis tagállamként a Mézirányelvben leírtaknál szigorúbban is szabályozhatja a mézek jelölését. Ezt Franciaország, Olaszország és Horvátország már megtette. A mézek kötelező kritériumait tartalmazó, a Mézirányelv rendelkezéseit átvevő Magyar Élelmiszerkönyv hamarosan módosításra kerül. Elő fogja írni, hogy a kevert mézeknél az üvegre pontosan rá kell majd írni a származási országokat, méghozzá mennyiségileg csökkenő sorrendben, s mellé kell majd írni a százalékos arányt is.
– A szigorítás milyen hatással lehet a magyar méhészekre, a mézeladásra?
– A magyar méhészek körülbelül 25 ezer tonna mézet állítanak elő évente. Elsősorban a jelentős export terén, de az itthoni piacon is komoly fenyegetést jelentett eddig a csalárd kevert mézek terítése. A Magyar Élelmiszerkönyv módosításával legalább itthon visszaszorítjuk, majd lehetetlenné tesszük a hamisított kevert mézek forgalomba hozatalát. De ettől függetlenül is a NÉBIH sikeresen teszi a dolgát, tavaly decemberben egy jelentős magyar mézcsomagoló bukott meg az ellenőrzésén. Kiderült, hogy számos boltban az akácméz előírásainak nem megfelelő mézeket forgalmazott. Miután megtörténik a módosítás, a mézminőség terén is komoly lépést teszünk majd előre.
– Milyen indíttatásból kezdett foglalkozni a „mézjelöléssel”, azaz a mézforgalmazás szabályainak módosításával?
– Vidéki emberként már fiatal koromtól kezdve kapcsolatban vagyok a mézzel és a méhészekkel. Európai képviselőként az Európai Parlament Agrárbizottságában folytattam aktív munkát. Megtapasztaltam, hogy a méhészet jóval több, mint a méz és egyéb méhészeti termékek előállítása, hiszen az európai mezőgazdaság, élelmiszertermelés háromnegyede függ a méhek általi beporzástól. A méhészek támogatása tehát stratégiai élelmezési, így európai és magyar nemzetgazdasági érdek. A 2018 tavaszán az Európai Parlamentben elfogadott Mézjelentésben a méhek és más beporzók védelmére, a méhészek erőteljesebb támogatására, a méz és más méhészeti termékek promóciójára, valamint a mézhamisítás elleni küzdelemre adtam javaslatokat, melyek közül már számos elem megvalósult. Élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkárként ugyanolyan fontos maradt számomra a méhészet, mint eddig. Jelenleg elsősorban a mézminőség tartozik a portfóliómba, ezért ezen a területen szeretnék jelentős előrelépést elérni. A Magyar Élelmiszerkönyv hamarosan bekövetkező módosítása egy ilyen siker lesz.
– Milyennek értékeli a magyar méz elismertségét az EU-ban, mennyire számít keresett terméknek?
– Magyarország exportálja a legtöbb mézet az Európai Unión belül a különböző tagállamokba, tavaly ugyanis az unión belüli export közel 15 százaléka innen származott, minket Spanyolország, Belgium, Németország, Lengyelország és Románia követ. Különösen a jó minőségű akácméz keresett Németországban és Olaszországban. Az utóbbi években nagyon kicsi volt az akácméz mennyisége az EU-ban és Magyarországon is. Ennek oka az évek óta a gazdákat és a méhészeket sújtó tavaszi fagyok. A magyar akácméz ára elég magas, az európai mézpiacon nagyon keresett termék. A kiváló minőségű magyar méz tehát elismert és keresett prémium élelmiszer az EU-ban.
– Az új Közös Agrárpolitika keretében milyen lehetőséget biztosítanak a méhészek számára?
– Az EU közös agrárpolitikája elsősorban a nemzeti társfinanszírozott méhészeti programokon keresztül támogatja a méhészeket. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított támogatási keret folyamatosan nő, 2010 óta már 19 milliárd forinttal támogattuk a termelőket, akik így egyre kedvezőbb feltételekkel valósíthatják meg eszköz- és gépvásárlásaikat. Ám vannak egyéb források is, ilyen például az EU promóciós kampányainak finanszírozása, amelynek egy pici része az EU-s mézek itthon és EU-n kívüli országokban történő marketingjét is segíti. Ne feledkezzünk meg azonban a hazai erőfeszítésekről sem, az Agrármarketing Centrum már számos mézkampányt támogatott itthon. Szintén nagy eredmény, hogy Magyarország méltó házigazdája lehet a 2025-ben megrendezendő nemzetközi méhészeti kongresszusnak, amelyre a kormány mintegy 100 millió forintot különített el.
– Orosháza környékén a bioméz-termelés is jelentős.
– A biogazdálkodás az európai uniós támogatások szempontjából az egyik legjövedelmezőbb termelési forma. Itthon az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott új biogazdálkodási cselekvési terv stratégiai jövőképet és egyértelmű célértékeket jelöl ki 2027-ig a magyarországi ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az államtitkárságomat is érintő terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megnövelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10%-os ökoterület-arányt. Előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amiben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetést és szakmai sikereket mondhatnak magukénak, miközben kiszolgálják a bővülő hazai és uniós bio piacot.
A térségben az Orosháza Város és Körzete Méhész Egyesület hetven tagot számlál, akik mintegy háromezer méhcsaláddal dolgoznak. Rajki József, az egyesület elnöke szerint nagyon sok pozitív és negatív dolog történt a méhészekkel az elmúlt néhány évben.
– A negatív dolgokat főként az időjárás produkálta, hisz az utóbbi években rendszeresek voltak a tavaszi fagyok, amik az akácot, és az aszályos időszakok, amelyek a nyári mézhordást sújtották. A kormányzat, ezen belül az agrártárca segítsége viszont az abszolút pozitív kategóriába tartozik. Az utóbbi időben sok támogatást kaptunk és itt nem csak a méhcsaládonkénti ezer forintos összegre gondolok. Nagyon sok méhészeket érintő pályázat jelent meg. Ezek révén hozzájuthattunk mézpergetőhöz, különböző méhészeti gépekhez, berendezésekhez, de olyan is van, amely azt biztosítja, hogy a megfelelő feltételek megléte esetén a családok vándoroltatásához nélkülözhetetlen gépjárművet, utánfutót szerezzünk be. Ezek teszik lehetővé, hogy újabb emberek, családok kezdjenek méhészkedéssel foglalkozni – foglalta össze Rajki József.
Az elnök elmondása szerint a magyar mézet, köztük az orosházi méhészek termékeit kisebb mértékben itthon, üvegbe töltve, nagyobb részét hordósan a nyugat-európai piacon értékesítik. A kiváló minőségű – akác esetében – bio-mézet az Ázsiából behozott olcsó portéka feljavítására használják.
– A keverék mézek összetételének pontos jelölése a címkéken, ami most az európai döntéshozók előtt lévő módosítás, megint csak jó lesz a magyar méhészeknek, mert előbb-utóbb az EU-s piacokon is megtapasztalhatják a fogyasztók a pancsolásmentes magyar méz kiváló minőségét. Biztos vagyok benne, hogy jelentősen nőni fog a presztízse. A most nagy profitot zsebrevágó csomagolók és főként kereskedők veszik ezt majd jobban észre, de rendkívül fontos és jó, hogy az agrár kormányzat így is képviseli az érdekeinket – értékeli Rajki József a módosítást.
