High-tech eszköztárral high-tech tudást kínál a Békéscsabai Szakképzési Centrum a pénteken átadott Légi és Gépipari Képzőközpontjában. A 2,5 milliárd forintos beruházás révén olyan technológia került a csabai iskolába, aminek nincs párja az ország egyetlen szakképzési intézményében sem – tudtuk meg Mucsi Balázs főigazgatótól. Prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter értékelve a megyében zajló beruházásokat úgy nyilatkozott portálunknak: az eddigi tapasztalatok szerint egy ilyen mértékű ipari fejlesztés, ami most Gyulán és Békéscsabán zajlik, nem csak az adott városra lesz hatással, hanem az egész megyére.
A hipermodern képzőközpont március 18-i átadásán, Békéscsabán, a Kétegyházi út 1. szám alatt az intézmény vezetője és a szakképzésért is felelős miniszter mellett többek között a térség országgyűlési képviselői és az Airbus Helicopters Hungary ügyvezetője is részt vett. A szakképzési centrum beruházását éppen az új technológiai kihívásoknak megfelelő és magas szinten felkészült szakembereket igénylő gépipari, többek között a Gyulára települő helikopteralkatrész-gyár indokolta. Az intézmény főigazgatója úgy jellemezte a helyzetet: Békéscsaba=Szakképzés 4.0. – Megfelelve a 21. századi elvárásoknak professzionális anyagvizsgáló, mérőlaborok, szimulációs terem, robotizáció és automatizált munkaállomások, CNC-eszközök és egy 5 tengelyes maró szolgálja az oktatást a képzőközpontban. Ez utóbbi az ország szakképzésében sehol máshol nem érhető el. Természetesen a legmodernebb eszközöket működtetni is tudni kell, ennek érdekében kollégáink kéthónapos külföldi tanulmányúton vettek részt az Airbus gyárral együttműködve – sorolta a fejlesztés elemeit Mucsi Balázs.
Prof. dr. Palkovics László arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010–2020 között duplájára emelkedett Békés megyében a cégek kibocsátása, és ugyanebben az időtávban 58 százalékról 72 százalékra nőtt az aktív korúak alkalmazotti aránya. – A Békés megyét érintő, kormány által végrehajtott vasúti, egyéb infrastrukturális és a szakképzést érintő fejlesztések hatása már most is érzékelhető, de még csak most jön a java. Magyarország ipari fejlesztési stratégiájában (Irinyi Terv) Békés megye a már egyébként is jó állapotú autóiparral és a hadiiparon belül a repülőgépipar felépítésével kapta a fókuszpontot. Ezek után a békéscsabai reptér fejlesztése is sokkal gyorsabban fog elkészülni. Most a fejlesztések ugyan Gyula-Békéscsaba térségébe koncentrálódnak, azonban a tapasztalatok szerint ezek hatása az egész megyére kiterjed. Itt példaként tudom említeni Székesfehérvárt, Győrt vagy akár Kecskemétet. Eltelik tíz év és a megye gazdasága átrendeződik – értékelte a lehetőségeket a miniszter.
– Ezzel azt akarom mondani, hogy Orosházán ugyanúgy érezhető lesz ezeknek a fejlesztéseknek a hatása. Ráadásul Orosházának van egy saját felsőoktatási intézménye, nagy cégek működnek a városban, és Dél-Békésben vannak további terveink is. Többek között Kardoskúton a hazai hidrogénipart megalapozó beruházást indítunk el. Mindemellett Békés megye és különösen Dél-Békés a mezőgazdaságban betöltött szerepének köszönhetően a következő időszak élelmiszeripari fejlesztéseivel is csak profitálni fog – világított rá a következő évek terveire prof. dr. Palkovics László.
Mucsi Balázs főigazgató arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a Békéscsabai Szakképzési Centrum már a nulladik lépésben ott van, amikor egy nagyobb ipari fejlesztést terveznek a megyében, és így a szakképzés bővítésével tud reagálni a cégek igényeire. Mint mondta, iskolájuk valós életpályát kínál diákoknak és felnőtteknek egyaránt. Megmutatják, hogyan lehet valaki sikeres technikus, de azt is, hogyan érhet el sikereket a felsőoktatásban, illetve találhatja meg a munkahelyét akár már a képzés ideje alatt a duális képzésben való részvétellel. – Mindenkinek egyénre szabott képzést nyújtunk. Most pedig nyitunk a felnőttek felé is, ingyenes képzéseket indítunk a számukra. Nálunk high-tech eszközökkel piacképes tudást lehet szerezni – fogalmazott a főigazgató.
Az innovációs és technológiai miniszter békéscsabai látogatása során értékelte a szakképzés átalakítása érdekében tett lépéseket, az elmúlt három évben végrehajtott feladatokat. Mint mondta, az első fontos lépés volt, hogy megkérdezték a vállalkozókat, szerintük, mit kell megtanítani a szakképzésben. Majd pont olyan perspektivikussá tették a szakképzést, mint a gimnáziumi oktatást a komoly ösztöndíjrendszerrel és a duális képzési lehetőségekkel. A következő lépésben a tanár kollégák megbecsülését javították, ami egyelőre egy átlagos 30 százalékos bérnövekedést jelent, valamint továbbképzési lehetőségeket. Megkezdődött az iskolák infrastrukturális fejlesztése is annak érdekében, hogy biztosítani tudják a 21. századi szakképzés feltételeit, erre most 100 milliárd forintot fordít a kormány. A következő lépcső pedig, hogy a felsőoktatás modernizációja is megkezdődött, 21 intézmény fenntartása alakult át, és 2700 milliárd forintot fordítanak a fejlesztésükre.
Fotó: Beol.hu/Lehoczky Péter
