Február 24-én folytatódott a Petőfi Művelődési Központban a Térzene Program koncertjeinek sorozata. Ezúttal a Csík János & Mezzo formáció szórakoztatta a zenekedvelő orosháziakat, akik teljesen megtöltötték az intézmény előadótermét.
Csík János zenével való kapcsolata egészen gyerekkoráig vezethető vissza. A prímásként és énekesként is tevékenykedő Kossuth-díjas zenész elmondta, visszatérő emlékei közé tartozik, amikor annak idején egy-egy disznótoros vagy szüreti vacsora után a nagyszülei énekeltek, dalra fakadtak az asztalnál, ő pedig már fiatalon gyermek táncegyüttesek tagja volt. Édesapja is szorgalmazta, hogy tanuljon meg minél hamarabb muzsikálni.
– Ő mindig úgy mondta: A zene szépíti a lelket, a hit erősíti a lelket, de azért nem baj, ha van az embernek jogosítványa. A zene tényleg az egész életemet meghatározta, még akkor is ha egyszer-kétszer másik irányt vett. Például a katonaságnál töltött időszakban is folyamatosan dúdoltam, mert egy táncegyüttesnek voltam a tagja – nosztalgiázott a művész.
Fotó: Horváth Bence
Ezt követően 1988-ban alapította meg a Csík Zenekart, mellyel 2009-ben Magyar Örökség-, 2010-ben Prima Primissima-, 2013-ban pedig Kossuth-díjat érdemelt ki. Ezúttal azonban a Csík János & Mezzo formációval lépett fel Orosházán, az alkalomra zsúfolásig megtelt a Petőfi Művelődési Központ előadóterme.
Kezdetben egy jótékonysági programra álltak össze még két évvel ezelőtt, a kezdeti pandémiás időszakban, ez azonban olyan jól sikerült, hogy ezt követően is több helyszínre hívták meg őket, ekkor bontakozhattak ki igazán. Elmondta, azóta egy Fonogram-díjra jelölt lemezük is megjelent. A csapat tagjai között az orosházi származású Kárai Boriska is színpadra lépett, aki tánccal kápráztatta el a közönséget.
Fotók: Horváth Bence
A teltházas közönség is szinte végig együtt élt az előadással, a tapsvihar nemcsak a dalok végén, hanem már közben is gyakran felcsendült. Csík János hozzátette, számos alkalommal fellépett már Orosházán és mindig szívesen látogat vissza. 34 év alatt nem túlzás, hogy az egész világot bejárta, ahol számos emlékezetes pillanat részese lehetett. Zenélhetett Kanadában vagy éppen Ausztráliában, az olimpián.
– Nagyon sokat jelent emellett, hogy a magyar könnyűzenei élet olyan klasszikusaival muzsikálhattam már együtt, mint Presser Gábor vagy Karácsony János az LGT-ből, szóval nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyennel büszkélkedhetek – tette hozzá.
