A koronavírus-járvány rámutatott a hazai agrárium kiemelt stratégiai jelentőségére, s mint ilyen a fejlesztések terén is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ezért is változnak a 2021-2027-es fejlesztési időszak arányszámai, az agrárszektorba érkező fejlesztési támogatások 80%-át hazai forrásból biztosítja a kormány, így az előttünk álló 2023-2027-es időszakban kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar.
Ennek részleteiről és az agrárium aktualitásairól kaptak információt február 23-án Dél-Békés gazdálkodói, a szakterület iránt érdeklődők és az élelmiszeripar képviselői a Petőfi Művelődési Központban Jakab Istvántól, az Országgyűlés alelnökétől és a MAGOSZ elnökétől, továbbá Erdős Norberttől, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárától, dr. Viski József vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkártól és dr. Kulcsár Lászlótól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnökétől.
A nagy érdeklődésre számot tartó országos roadshow keretében a minisztérium Békés megyei államtitkára a közétkeztetésben elért jelentős előrelépésről tájékoztatott. Mint mondta, idén január 1-től 60 százalékban magyar termékeket kell használni a közétkeztetésben, 2023-tól pedig ez az arány 80 százalékra emelkedik. Erdős Norbert szerint a rendeletmódosításnak azért van óriási jelentősége, mert naponta közel 2 millió ember él a közétkeztetés lehetőségével.
– Amit megeszel, azzá leszel, tartja a mondás, ezért fontos, hogy gyermekeink, időseink, mindenki, aki közétkeztetésben részesül, jó minőségű, egészséges magyar élelmiszert fogyasszon – fogalmazott az államtitkár. Az új szabályozás másik vonzata, hogy a magyar alapanyagok arányainak növelése nagyobb piacot teremt a hazai termékeknek, s ezzel a kistermelők számára is új értékesítési lehetőségek nyílnak meg. Mindemellett a kistermelőkre vonatkozó szabályok is változtak. – Nagyon büszke vagyok arra, hogy sikerült elérni, innentől kezdve már nem köti a 40 kilométeres határ a kistermelőket, a portékáikat az ország bármely pontján értékesíthetik, kivétel ez alól a háznál előállított, friss húsáru. Az új szabályozások mindenképpen új lehetőségeket teremtenek az ország több mint 22 ezer kistermelője számára, s mi azért dolgozunk, hogy megkönnyítsük a kistermelők életét – mondta Erdős Norbert lapunk kérdésére válaszolva.
A Közös Agrárpolitika (KAP) bemutatása során számos adat és információ hangzott el a fórumon. Jakab István kiemelte, a források megsokszorozása mellett meghatározó változás lesz a következő időszak agrártámogatásaiban, hogy jelentősen lecsökken a normatív alapú támogatás aránya, ezután a teljesítményre helyezik a hangsúlyt. A módosítástól azt várják, hogy a gazdák így a saját adottságaikhoz igazítva fejleszthetik, versenyképesebbé tehetik gazdaságukat, és igénybe tudják venni az utolsó eurocentet is, ami nekik jár.
A szakemberek szerint a támogatási források arányainak módosítása már a 2020-2021-es átmeneti időszakban is érzékelhető. Az előző 7 éves fejlesztési ciklus 1400 milliárd forintos uniós agrártámogatásához képest ebben a 2 évben már 1500 milliárd forint folyósításáról születhet döntés.
Mindez Békés megyében is látható eredményekkel jár, az eddigi döntések alapján 132 milliárd forint támogatás érkezik ide, ebből 85 milliárd forint új beruházásokra, ami az 50 százalékos önerővel együtt 170 milliárd forint értékű fejlesztést eredményez.
Békés megyében kiváló a termőföld és ennek köszönhetően széles spektrumon mozognak a mezőgazdasági vállalkozások, vannak kis családi gazdálkodók, tanyán élő emberek, nagyobb állattartó telepek, foglalkoznak hajtatott kertészettel, üvegházas kultúrával. Ennek alapján a vidékfejlesztési program eddig megjelent 100 felhívásának mindegyikből részesültek Békés megyei gazdálkodók. A tízezer lakosságszám alatti önkormányzatok is tudnak vidékfejlesztési támogatásokat igényelni, itt a megyében 78 ilyen nyertes pályázat van, ezzel több mint 7 milliárd forint támogatás jutott el eddig ide. Ez külterületi utak, piacok, közkonyhák és önkormányzati ingatlanok energetikai fejlesztését tette és teszi lehetővé. A fórum előadói arra hívták fel a figyelmet, hogy most is folyamatos a pályázatok kiírása, minden ágazati szereplőnek érdemes figyelnie ezekre.
Végezetül Erdős Norbert arra bátorította a résztvevőket, egyben a magyar vásárlókat, hogy magyar árut vásároljanak a zöldségesnél, az üzletben és a piacon is, mert a minősége kiváló és egészséges, ráadásul ezzel a helyi gazdákat és a magyar gazdaságot erősítjük.
Felfoghatatlan elképzelések
Dr. Szabó Ervin, az ellenzék közös jelöltje február 4-i utcafórumán kijelentette: „április 4-ét követően meg fogom valósítani, hogy a mezőgazdasági földbirtokrendszer megszűnjön, és az abból megélni akarók végre méltóképpen tudjanak az itt lévő földből megélni.” Megkérdeztük Jakab Istvánt – aki 20 éve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke –, hogyan értékeli a célkitűzést.
Álláspontja szerint: „A földet rendszerben műveljük. Van egy struktúra, egy birtokrendszer. Ez a rendszer egységes, egymással szoros szövetségben működik. Ezt szétverni, felfoghatatlan számomra. Talán jó lenne, ha az illető a szakmával kicsit közelebbi kapcsolatba kerülne, és lehetőleg a szakkifejezéseket úgy használná, hogy azt mindenki értse.”
