Egy feszültséggel teli tér, amikor a fehér papír megtelik élettel. Beszélgetőpartnerem Ujfalussy István festőművész, író, grafikus – Mészáros Tünde írása.
Interjúm aktualitása egy művészeti album, amelyet én készítek el Ujfalussy István festőművésznek. Újdonság lesz a magánkiadású harmadik fotókönyvben, hogy a grafikai alkotásait is bemutathatom. Engem mégis maga a művész, mint ember gondolatvilága érdekel, ennek kapcsán beszélgetünk.
Mi volt az első festménye témája, milyen technikával készült? Mikor döntötte el, hogy a művészeti pályát választja?
Egyes a festőművészet szaktudói azt állítják rólam, hogy az amatőrök között profi vagyok, a profik között vagyok amatőr – mondom én – akár a festészetben akár a grafikában.
Az első festményem témája a szabadban festett őszi képem a Nagydobronyi kanális volt, a mai napig megvan ez az alkotás. Eszembe sem jutott, hogy festőművész legyek, csak a pedagógia vonalán képzeltem el magamat, ami be is vált, mivel én lettem a megye főtanfelügyelője.
Már harmadik elemi iskolás tanulóként megrajzoltam II. Rákóczi Ferenc és Mátyás király portréit, melyet a tanító nénim az iskola folyosóján állított ki. Majd vízfestékkel festegettem tájképeket. A Kárpátalja azt a sorsot szánta nekem, hogy pedagógus legyek, mivel csak egyetlen magyar nyelvű középiskola volt, a Huszti, majd a Munkácsi Tanítóképző egyetlen osztálya, ahol mint tanuló sok elismerésben részesültem, valamint tanulmányi eredményeim alapján orosz nyelv- és irodalom tanári valamint tornatanári képesítéssel végeztem és kerültem munkába. Nem volt kívánságom változtatni szakmámon, mert pedagógusként nagyobb karriert futottam be.
Komolyabb festői készségem 1952-ben a katonasághoz bevonulásommal kezdődött, amikor a tartalékos tiszteket képző századból a divízió Tisztek Háza kulturális intézményébe kerültem, mint festőművész. Itt két év alatt – amellett, hogy több katonai jellegű szemléltető dekorációt festettünk – volt részem szénceruzával grafikai portrékat rajzolni a tisztek feleségeiről, valamint a katonák barátnőiről is rajzoltam egy portrét, a menyasszonyomról, aki a feleségem lett, amely a mai napig is megvan. Leszerelés után hazakerülve a megtakarított festékek egy részét hazahozva tájképeket kezdtem festeni megrendelésre, melynek nagy része kikerült az USA-ba a tulajdonosok kiutazása révén.
Részemre a festészet, grafika teljes mértékben önbizalmat sugároz, fegyelmezettebbé, gazdagabbá teszi tudatomat, lelki élvezetet okoz.
Ujfalussy István alkotásai
Melyik a legkedvesebb festménye?
Nem tudnám megnevezni a legkedvesebb alkotásomat. Sok van és mindnek nagyon tudok örülni. Azokat a műveimet, melyek kellemes emlékeket rejtegettek számomra már szétosztogattam gyermekeimnek, unokáimnak, dédunokáimnak, akik mint családi ereklyéket fogják tovább gondjukat viselni.
Talán az a grafikám, amelyet 1954-ben rajzoltam szerelmemről, aki feleségem lett és 52 évet éltünk együtt.
Mi az, ami ihletet ad, inspirálja az alkotásai elkészítésénél?
Édesapám nevelése: aki arra oktatott, hogy „fiam, ha tudsz jót tenni tedd meg. A rosszat helyetted megteszik mások, de az ne te legyél.” A szép szeretete arra inspirál, hogy ne csak én élvezzem. Fessem meg, okozzak másoknak is kellemes érzéseket legalább azoknak, akik hajlamosak szépérzékükkel pozitívan reagálni szépérzéki jóakaratomra.
Mennyit dolgozik, hány alkotás készül el egy évben?
Eddig megfestettem 450 festményt, grafikát és pasztellkréta festményt. Tulajdonomban van vagy 150, eladtam vagy 60-at. Odaajándékoztam gyermekeimnek, unokáimnak, dédunokáimnak, rokonoknak, barátaimnak több mint 160 festményt. Legaktívabb időszakom 1955-56 volt, majd 1963-ban, ezután 1980-97-ben, aztán 2000 után a mai napig.
Akkor festek, ha rám jön, vagyis megszáll az ihlet. Feleségem halálának évében megfestettem 30 festményt. Azzal könnyítettem lelkemen.
Jelenleg milyen téma foglalkoztatja?
Jelenleg, mivel élettársammal hol Szegeden hol Orosházán tartózkodom, pasztellkrétákkal festegetek és a szegedi, arra érdemes épületekről grafikákat készítek. Eddig már több, mint 40 szegedi témájú grafikám van. Dr. Tari Zoltánné Ibolya élettársam is inspirál engem, gyönyörű gobelinjeivel és kézimunkáival.
Ki volt Önre és a műveire hatással? Ki az a festőművész?
A legnagyobb hatással voltak rám a kárpátaljai festőművészek: Boksai József, Glück Gábor, Kassai Antal, Sütő János, akiknél gyakran voltam otthonukban, valamint a magyar Kárpátaljáról származó Munkácsy Mihály, Szinyei-Merse Pál, és az orosz Siskin.
Mivel mondogatom, hogy autodidakta festő vagyok, főleg szemmel tanultam festeni. Ha tehettem meglátogattam az utamba kerülő képzőművészeti múzeumokat Moszkvában, Szentpéterváron, Lombergben, Kijevben, Ungváron, Ogyesszában, Jerevánban, Budapesten, Nyíregyházán. Ezek a látogatások nagy hatással voltak rám. Ezekből a festményekből sok technikai fogást sikerült ellesnem.
A művészettel kapcsolatban azt mondhatnám el, hogy az emberi jóakarat kezdetét, a szép bemutatását, magam is jónak tartom. De ez csak a kezdete, a többi a cselekedetekben rejlik. A művészet az emberi jóakarat kinyilvánítása. A művészet hasznos időtöltés akár fest, ír, zenél, akár alkot.
Hol tekinthetőek meg az alkotásai?
Festményeim főleg magángyűjteményekben vannak. Két festményem az Orosházi Képtárban van. Írásaim a Budapesti Széchenyi Könyvtárban és az Orosházi Könyvtárban vannak, valamint magántulajdonban. Most legújabban a „Nyírségi Gondolat” szerkesztősége által létrehozott Monoki múzeumban.
(Kiemelt képünk archív fotó)
