Vízkereszt napja van. A katolikus egyház naptárában ez a nap, jelentős ünnepnapként szerepel. Vízkeresztkor a napkeleti bölcsek Betlehembe érkezését ünneplik. Iványi László atyát kérdeztük a nevezetes napról.
– Karácsonykor a Jézus megszületését ünnepeltük, vízkeresztkor pedig azt, hogy a Bibliában megírt napkeleti bölcsek útnak indultak és megtalálták a kis Jézust. Szándékosan nem mondtam három királyokat, ilyenről a Biblia nem tesz említést. A bölcsekből később a nép ajkán keletkezhetett a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár alakja.
A betlehemi csillag vezette őket és csak úgy, mint az általuk hozott ajándékoknak (arany, tömjén, mirha), ennek is szimbolikus jelentősége van: A hit fénye vezette őket és rátaláltak a kis Jézusra, és bennünket is a hit fénye kell, hogy vezessen, hogy rátaláljunk az igaz Istenre. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Tulajdonképpen hármas ünnep ez, hiszen a bölcsek érkezése mellett vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta . A házszentelés (benedictio domorum) szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat – avat be László atya.
A templomban ilyenkor szokták megszentelni a vizet, mellyel aztán a házszenteléseket végzik. Szokás volt a templomból a megszentelt víz hazavitele, amelynek a hívek gyógyító erőt tulajdonítottak, de – mint Iványi László elmondta – más szokások is kapcsolódnak a vízkereszt ünnepéhez.
– Szokás volt régen, manapság pedig egyre több helyen élesztik újjá a háromkirályjárást. Ez a karácsonyi betlehemezéshez hasonlít leginkább. Általában gyerekek, subát, bundát vesznek és házról házra járva adják elő a háromkirályok érkezését és kívánnak áldást a házra, háziakra. A háromkirályjárás legfőbb kelléke a csillag, amely mutatta az utat Betlehembe. Szintén ehhez a naphoz kapcsolódik, hogy ilyenkor kezdődik a farsang időszaka, mely a Hamvazó szerdát megelőző Húshagyó keddig tart. Újabb szokás, hogy a karácsonyi ünnepkör befejezéseként ilyenkor szokták lebontani a karácsonyfákat – teszi hozzá László atya.
Vízkereszt az egyik fontos januári időjós nap is
A néphit szerint, ha ezen a napon az eresz csorog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
