Hajdu Attila 20 éve tanít történelmet a Székács József Evangélikus Iskolában. Az évek során számos dolgozati aranyköpés, legendás félrehallás fültanúja volt. Tanárok kedvenc pillanatai sorozatunk 4. részében ezek közül osztotta meg velünk a legviccesebbeket.
– Idén 20 éve, hogy történelmet tanítok a Székács József Evangélikus Iskola falain belül. A diákok általában szeretik a történelmet, sokan könnyen tanulhatónak tartják. Vallom, hogy a legjobb történetek, elírások, bakik csakis tudásból születhetnek. Ha nincs tudás, elvész a varázs és üresen marad a lap. De ha lehetőség van félreolvasásra, félrehallásra vagy félreemlékezésre, igazi gyöngyszemek születhetnek – árulta el.
Mátyás király és a rendkívüli hadihajó esete
– A dolgozatírás nehéz műfaj, főleg, ha súgással párosul. Ilyenkor bármit könnyű félrehallani. Itt van például az őskorban használt fémek esete. A réz, bronz és a vas mellé hamar felzárkózott az agyag és annak új változata: az agyak. Igazi nehézfém, csakúgy, mint az őskorban az alumínium. Vallom, hogy a történelem a képzelet játéka, de a neandervölgyi elektrolízises eljárás azért kissé meredek – mesélte.
Megtudhattuk azt is, hogy a lélekvándorlás az, amikor a nép elindul. Vagy amikor a középkorban nem maradt hely a levegőnek ezért az állatokat istállóban tartották. Nem a levegőn, a legelőn. A középkori városok falai pedig azért épültek, mert „így nem látnak be”. A titkolózós népség…
A Hunyadiak is szolgáltattak fejtörőket korszakunknak. Tagadhatatlan dicsőség, hogy a pápa elrendelte a „téli harangszót”, amit valamiért mégiscsak délben hallhatunk. Mátyás király pedig bölcsen és igazságosan beszedte a „rendkívüli hadihajót” a rendkívüli hadiadó helyett. Előfordult, hogy a Dózsa-féle parasztfelkelés is új fogalommá alakult és lett belőle „Dózsa-féle paraszt viselkedés”.
Pizza, aki meghódította az inkákat – De hogy lett a római császárból hercegnő?
– Éhesen nem illik tanulni, így jöhetett létre az új hódító: Pizza, aki meghódította az inkákat. Pizarro pedig gondolom nagyon finom, vastag tésztával kérem. Különben a hódítók szélhajókkal mentek ekkor. Utána jött ugye a gőzhajó. Minden csak szépen, meghajtás szerint…
A nem pontosan feltett tanári kérdések pedig zseniálisan egyszerű válaszokhoz tudnak vezetni. Például hogyan is nevezzük a francia forradalom során lerombolt épületet? Egyszerűen: rom. Cáfolható? Aligha. A római hadsereg nagy részét pedig a római hadsereg alkotta. A római történelem egyébként sem egyszerű: így lett Augustus princeps helyett „princess”, de hát az élet nem Disney-mese – mesélte a meghökkentő történeteket.
Mint mondta, a dolgozatírás traumája, amikor a felelősségre vont diák azt válaszolja: Én csak hangosan néztem a könyvet.
Elesett Szolnok, Temesvár és Soroksár
Felidézte azt is, hogy a törökök elleni küzdelem például sok változást hozott. Ilyen volt „Gárdonyi Géza: Egri csillagok című filmje”. Vagy, amikor elestek a nagy várak: „Szolnok, Temesvár, Soroksár”. Megszületett továbbá a nándorfehérvári, a mohácsi és a szigetvári csata zseniális összevonása: Miklós megmentette a várat azzal, hogy magával rántotta a törököt és mindketten belefulladtak a Csele-patakba. „Zrínyi kirobbanása és hősi halála” a várból ismét csak egy rohanó emlék. A végvári katonák természetesen sokat harcoltak, néha „saját magukat is fosztogatták”, de ez így igazságos és arányos.
– Balassi Bálint hál´’Istennek megírta „Szulejmán: Eger várához című versét”. Sokat tanulhattunk tőle is. A hőst pedig sajnos „halála után száműzték”. Különös kegyetlenség ez ebben a korban. És végül a modern idők szele: Anglia államformája többé nem monarchia, hanem „anarchia”. Természetesen még számtalan ehhez hasonló gyöngyszem ékesíti a történelemtanítás koronáját. És ez így is van rendjén – tette hozzá.
