Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma még november elején. A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, ami azt jelenti, hogy a jövő évtől kezdve a minimálbér 200 ezer, míg a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta meg közleményében, hogy megszületett az alku a minimálbérről, a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben értesülhetnek a magyar családok, a lépéssel a kötelező legkisebb kereslet 2022-től felülmúlhatja az átlagbér 2010-es szintjét. Hozzátették, hogy a foglalkoztatók megfelelő ellentételezését éves szinten több mint 660 milliárd forint összértékű adócsökkentés szolgálhatja, a megtakarítást a hazai vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatják.
Az ITM közleményében rögzíti azt is, hogy az elmúlt évtized elejéhez képest jóval több, mint a kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege.
– Jelentős az igény a legkisebb keresetek további növelésére, a nemzeti konzultáció válaszadóinak 94 százaléka támogatta a minimálbér 200 ezer forintra emelésének tervét – írták.
A munkaadói és munkavállalói oldal képviselői is egyetértettek abban, hogy legkésőbb november közepére, végére szeretnének megállapodásra jutni az emelések mértékéről és ütemezéséről, mivel a munkáltatóknak erre most érdemben fel kell készülniük.
Egy orosházi munkáltatót is megkérdeztünk arról, hogyan érinti a vállalkozást a dolog és mennyire kompenzálja az adócsökkentés a megnövekedett bérterheket?
Megkeresésünkre a Vasex Kft. válaszolt.
– A bolti kiskereskedelem nehezen automatizálható, így sok munkatársat igényel a működtetés. A kereskedelmi dolgozók alacsony hozzáadott értékű, szolgáltató ágazatban tevékenykednek. Ezért az egész ágazat bérstruktúrájának kiindulópontja a minimálbér és a szakmai bérminimum. A mi vállalkozásunk csak az új belépő kollégákra érvényesíti a bérminimumot. A régebb óta nálunk dolgozó, képzettebb munkatársak bére magasabb ennél. A minimálbér és a bérminimum kormány általi nagy léptékű emelése azt eredményezi, hogy évről évre egyre több munkavállaló keresete kerül a minimálbér és a bérminimum közelébe és a magasan képzett, gyakorlott munkatársaink „bérelőnye” csökken. A „normál” éves béremelés mértéke inkább az inflációhoz igazodik, mint a bérminimum kormány általi emeléséhez.
A minimálbér és a bérminimum növeléséhez kötődő munkáltatói járulékcsökkentés részben kompenzálja a vállalkozások költség növekedését, de nem fedezi azt. Így a vállalkozások bérterhei és költségei nőnek, mint ahogy az ebből származó kormányzati bevételek is nőnek. Ezt a költségnövekményt a vállalkozások részben igyekeznek hatékonyság növeléssel ellensúlyozni, illetve próbálják a végfelhasználókra áthárítani – foglalta össze Polyák János, a cég ügyvezetője.
