A címben természetesen nem emeletekről és lépcsőmászásról van szó. Lászlai Tibor orosházi, kilencszeres IronMan fogadalmáról, mely szerint mindenképp tízszeres kíván lenni.
Ha valaki avatatlan meglátja az IronMan versenyeken teljesítendő távok felsorolását, akkor legkevesebb, hogy tátva marad a szája. 3,8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42,2 km futás, ráadásul ezt egymás után, pihenés nélkül. A most 57 esztendős orosházi sportembernek már kilencszer sikerült, korosztályában többször állhatott a Magyar Bajnokság dobogóján.
Tibor 1978-ban lett az OMTK labdarúgó szakosztályának igazolt játékosa. Rövid időre a felnőtt csapatban is helyet kapott. Később a Rákóczi Vasasnál is játszott, majd kispályán lett sokszoros orosházi bajnok. Csapata feloszlása után fordult a figyelme a triatlon felé, amely az egyik legkeményebb állóképességi sport. Mint mondja, az első IronMan táv teljesítése utáni célba érkezéskor azt gondolta, soha többé.
– Annyira fájt, annyira megviselt az első, hogy azt mondtam, az életben ide vissza nem jövök. Ez egy halál, aki ezen végigmegy, az nem normális. Aztán csak addig furkált a kisördög, hogy mégis, sőt meg is szerettem a hosszú távot. Emberileg, mentálisan, fizikailag is feszegeti az ember a határait – teszi hozzá.
Az elmúlt kilenc évben – mint mondja – ha összeadnánk az edzések távjait, akkor például kerékpárral kétszer megkerülte a földet. Heti 12-14 órát edz a mai napig.
– Felváltva edzek. Egyik nap futás, a következőn úszás, aztán kerékpár, utána kezdem elölről. Mindezt munka mellett. Vannak persze nehézségek. Egyszer-egyszer az időjárás is alakítja az edzéstervet, és az úszóedzéseket sem egyszerű kivitelezni. Gyopáros május-júniusban nyit ki, ami egy augusztusi versenyre való felkészülésnél már számomra késő és szeptember végén bezár. Vagy Vásárhelyre megyek át edzeni a külső uszodába, vagy – ha épp a covid miatt nincs bezárva – Tótkomlósra. A futás és a kerékpár nem ennyire bonyolult. Van egy jó edzőkerékpárom azt nyüstölöm. A drága versenygépet csak közvetlenül a versenyt megelőző időszakban veszem elő. Futócipőből is elkopott már néhány, de ez fogyóeszköz – sorolja.
Jövő augusztusban lesz számára a tizedik IronMan verseny, de aki ennyit edz, az nem hagyja abba egyik percről a másikra. Tibor sem így gondolja.
– Most már egyre fárasztóbb. Rövidebb távokra még valószínűleg be fogok nevezni, bár van egy titkos álmom, szeretnék korosztályos magyar bajnok lenni az IronMan-ben. Majd látjuk, mit hoz a jövő. Az biztos, hogy a mostaninál többet szeretnék a családommal is tölteni. Nagypapa vagyok, hamarosan érkezik a második unokám, velük is sokat szeretnék foglalkozni, egészséges embert, sportembert nevelni belőlük, akikre büszkék lehetnek a szülők, nagyszülők és talán a városunk is -zárja a beszélgetést Lászlai Tibor.
