Minden fórumon ajánlják, hogy fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült ételeket. Másutt azt halljuk, hogy az esetleges méreganyag a gabona mag héjában található. Akkor most mi az igazság? Megkérdeztük.
A fenti kérdésre Varga Alexandra növényorvos válaszolt.
– Az átlagos magyar állampolgár jóval kevesebb rostot fogyaszt a napi 30 gramm ajánlott élelmi rost helyett, pedig a csekély rostbevitellel kapcsolatos egészségügyi problémák jól bizonyítottak, dokumentáltak. Ezért nagyon fontos étrendünkbe illeszteni a zöldségek, gyümölcsök mellet a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek fogyasztását.
A teljes kiőrlésű gabonában található élelmi rost azért foglal el különleges helyet, mert a gabonamag többi részében nem található!
A teljes kiőrlésű gabona abban különbözik a „hagyományostól”, hogy a mag héját (korpát) és a csírát is tartalmazza, ezért a lisztbe és a kenyérbe – az élelmi roston kívül – fellelhető több, nagyon fontos komponens is: B1-, B2-, B3-, B6-, B9-vitamin, E-vitamin, valamint a magnézium, mangán, cink, vas és szelén is. Ezzel szemben a finomított lisztben a csíra és a héj eltávolításával a gabonamag vitamin és ásványianyag-tartalma minimum 65 %-al csökken!
Az ilyen lisztből készült termékek segítenek megelőzni a rák, a cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulását, csökkentik a koleszterin szintet és a vérnyomást. Lassú felszívódása miatt kevesebb mennyiségtől is jóllakottság érzés alakul ki, ami támogatja a kevesebb kalória-bevitelt.
Mi a helyzet a gyakran emlegetett mikotoxinokkal és a vegyszerekkel?
Egyes évjáratokban, a tavaszi csapadékos időjárás hatására kialakulhat fuzárium-fertőzés a gabonatáblákon, így feldolgozás során a gabonaszemek külső részén lévő mikotoxinok a korpából a lisztbe kerülhetnek. Magyarországon leginkább a DON-toxin található meg, ami azonban nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő, inkább emésztőszervi problémákat okoz. (Ritkábban van jelen a korpában az F2-toxin, amely ösztrogén, azaz hormonális hatású toxin, valamint ennek egyik fajtája a fumonizin, ami rákkeltő hatású.) A felesleges aggodalmat enyhíti az a tény, hogy ahhoz, hogy megbetegedést okozzon, nagyon nagy mennyiségben kellene fogyasztani.
Az Európai Unió és a hazai jogszabályok is szigorúan szabályozzák az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok maximális értékét. A legtöbb mikotoxin esetében egy olyan alacsony szennyezettségi szintet állapítottak meg, amelynek még nincs káros hatása az egészségre. A hatóságok, így a NÉBIH, a megyei és járási élelmiszerlánc-felügyeleti szervek is folyamatosan, több típusú ellenőrzést végeznek.
A vetés, az aratás, a betakarítás, majd a kereskedés folyamataiban zajló, napi szintű minőségi vizsgálatok egyértelműen kizárják, hogy fuzáriumos gabona kerüljön a fogyasztóhoz. A hatóságok, és a malomipar számára is rutin feladat a szennyezett tételek kiszűrése. A vegyszerek betakarításig távoznak a növényből. Mindegyiknek meg van az élelmezés egészségügyi várakozási ideje, ennek lejárta előtt be sem szabad takarítani a gabonát.
Ugyanakkor nem lehet elégszer ismételni: nagyon fontos a vegyes, változatos étrend! A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása mellett időnként beleférnek a finomítottak is – mondta el a témával kapcsolatban Varga Alexandra.
