Szeptemberre fordult a naptár, elkezdődött ismét egy új tanév. Sok diák költözik ilyenkor albérletbe. Ennek vannak fontos szabályai és buktatói is. Elmondjuk, mi a szakember álláspontja a bérleti szerződésekkel kapcsolatban.
Mindenki által ismert, hogy egy szoba, vagy egy lakás bérbe vétele előtt bérleti szerződést kell kötni. Ennek sokféle módja van. Dr. Letavecz Ilona ügyvédet kértük, mondja el a fontosabb részleteket.
Először is tisztázzuk a fogalmakat. Egyszerűbb esetben szerepel az ügyletben egy bérbeadó és egy bérlő. A bérbeadó legtöbbször az ingatlan tulajdonosa. A bérlő lehet egy személy, vagy bérlőtárs esetén több is. A bérlőtársra is ugyan azok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a bérlőre. Ha a bérlő – a tulajdonos beleegyezésével – kiadja a bérelt lakás egy részét, azt a bérlőt nevezzük albérlőnek. Amennyiben a tulajdonos/ bérbeadó ezt a lehetőséget elutasítja, azt ki kell zárni a szerződésben.
– Rendkívül fontos, hogy a megegyezésről, az ingatlan bérbeadásának feltételeit rögzítő írásba foglalt bérleti szerződés készüljön. Ebben szerepelnie kell a bérbeadó és a bérlő összes személyes adatának a végrehajthatóság érdekében. El kell dönteniük, hogy határozott, vagy határozatlan időre szóljon. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél indokolás nélkül jogosult felmondani a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére. Ettől eltérő megállapodásnak lehet helye. Fontos, hogy határozatlan idejű szerződés esetén mindkét felet megilleti az indoklás nélküli felmondás joga.
Szerepelnie kell a szerződésben a bérleti díj összegének, a fizetés módjának és határidejének. Ha az ingatlan bútorozott, egy átadás-átvételi jegyzőkönyvnek is kell készülnie, melyhez célszerű fotó dokumentációt mellékelni a bútorzat, eszközök átvételének, állapotának későbbi igazolása céljából. Célszerű tisztázni azt is, hogy a bérlő tarthat-e kisállatot a lakásban, illetve azt, hogy hány fő költözik a lakásba (együtt költöző család).
Rögzíteni kell a mérőórák állásait és a közüzemi díjak fizetésének módját. Rögzíteni kell az esetleges azonnali felmondás szabályait, bár ezt a Polgári Törvénykönyv / 2013. évi V. tv./ illetve a Lakástörvény / 1993. évi LXXVIII.tv./szabályozza.
Ha vállalják a közjegyzői költséget, közjegyzői okirat birtokában meg lehet spórolni egy esetleges bírósági eljárást, mivel a közjegyzői okiratba foglalt szerződés végrehajtási záradékolás után végrehajthatóvá válik. Magát a szerződést nem szükséges feltétlenül ügyvédnek készíteni, a törvény ezt nem írja elő, csupán az írásbeliséget -sorolja dr. Letavecz Ilona.
A bérleti jogviszony létesítésekor kauciót (óvadékot) lehet kikötni. Akkor beszélünk a hétköznapi szóhasználattal szólva kaucióról, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. A kaució a bérlő nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére nyújt biztosítékot a bérbeadó számára, ugyanis a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult például a hátralékos közüzemi költségeket ebből az összegből rendezni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak a kaucióval el kell számolnia a bérlő felé. Ez a birtokba történő visszaadás után szokott megtörténni, hiszen lehetséges, hogy a kauciót a bérbeadónak éppen a nem szerződésszerűen visszaadott, megrongált lakás helyreállítására kell fordítania. A kaució rendszerint egy, vagy két hónapi bérleti díj szokott lenni.
A bérlőnek és a bérbeadónak is vannak jogai és kötelességei:
– A bérlő köteles a bérelt ingatlant, a szerződésben leírt célra, rendeltetésszerűen használni. Ezt a bérbeadó – a bérlő szükségtelen mértékű zavarása nélkül – a bérlő jelenlétében ellenőrizheti. A bérbe adó kötelessége a rendeltetésszerű használathoz szükséges feltételeket biztosítani. A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. A bérlő az ingatlanban semmiféle átalakítást nem végezhet a bérbeadó jóváhagyása nélkül.
Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál – teszi hozzá az ügyvédnő.
A lényeg tehát, hogy albérletbe költözésnél kellő körültekintéssel járjunk el, de az sem árt, ha legalább nagy vonalakban ismerjük a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó részét.
(Kiemelt képünk illusztrációs fotó: Horváth Bence)
