Az egyik, Budapest mellett élő családot az itt töltött élményekről kérdeztük. Ők voltak az egyik résztvevői annak az együttműködésnek, amit városunk önkormányzata és az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány valósított meg közösen. Katalinnak és a férjének három gyermekük van: Vencel (11), Benedek (9) és Klaudia (3).
A szülők elmondása szerint jó volt kicsit kiszakadni a hétköznapokból. Katalin, Vencel édesanyja elárulta, nagy segítséget jelentett számukra, hogy ingyen mehettek be a strandra, hiszen három gyermek esetén a belépőjegy nagyon sokba került volna. Vencelnek a vízibiciklizés tetszett a legjobban Gyopárosfürdőn.
– Elszoktunk attól, hogy az egész család együtt közlekedjen egy viszonylag nyugodt környezetben. A nagyvárosban azért a kisgyerekek miatt mindenre oda kellett figyelni. Ez egy nyugodt hely volt, tudtunk nyugodtan sétálni. Kíváncsiak voltunk Orosházára, használtuk a Dottó vonatot, az is egy élmény volt mindenkinek. Engem őszintén szólva meglepett az, hogy milyen szépen ki van építve ez a város. Szépek a terek, volt mit látni -mondta az OrosCafénak Vencel édesapja.
Az ő történetük hat évvel ezelőtt kezdődött, miután a legnagyobb fiuk Vencel, egyik napról a másikra rosszul lett: a vizsgálatok során agydaganatot diagnosztizáltak nála. Egy héten belül megműtötték, ugyanis a daganat nagynak számított: a mérete ugyanakkora volt, mint a kisagy. Vencelnek szinte semmilyen tünete nem volt a rosszullétet megelőzően.
– A daganat jóindulatú, de mivel a fejben van, ezért kvázi rosszindulatúnak számít – kezdte Katalin. Így kerültünk kapcsolatba a Tűzoltó utcai Gyermekklinikával és itt jött képbe az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány.
Katalin ebben az időszakban várandós volt a kislányukkal, Klaudiával.
– A szülés előtt pár héttel volt az aktuális MR-vizsgálat, az orvosunk az eredményeket látva azt mondta, hogy Vencelnek újra műtétre van szüksége. Megszületett a kislányom, 5-6 hetes volt, amikor a nagyobbik fiamat másodjára megműtötték. Mi nem Budapesten élünk, szerettem volna a kislányommal otthon lenni, de nyilván a nagyfiam mellett is a kórházban.
(Fotó: Vencel anyukája)
A távolság miatt ezt nem tudták megoldani: az alapítványnak köszönhetően azonban sikerült. Kaptak ugyanis egy lakást a kórház közelében arra az időszakra. Katalin és a férje felváltva foglalkoztak a gyerekekkel a kialakult helyzetből adódóan.
– Három gyermekünk van, a középső fiam Benedek, a sógornőmnél volt ebben az időszakban, de nagyon megviselte. Gyakorlatilag egyik napról a másikra máshova lett költöztetve. Végül velünk maradt a kapott, ideiglenes lakásban: mondtuk neki, hogy itt nincsen játék, nem lesz játszóterezés. A kórházba reggel 6 órára lehetett menni és este, a fürdés ideje alatt lehettünk még bent. A kisfiam ezt megértette, és vállalta.
Vencelnek a műtét utáni nyár a felépülésről szólt. A kisfiú egy úgynevezett mutizmusba került, ami azt jelenti, hogy nem tudott beszélni. A beszéd végül szép lassan visszajött, újratanulta.
– A műtét után másfél év telt el, viszont a daganat tovább nőtt. A kezelő orvos ajánlott egy új gyógyszert, aminek az értéke egymillió forint, amit külön engedélyeztetni kellett – árulta el Katalin. A fiam elkezdte szedni ezt a gyógyszert, sok mellékhatása van, viszont hatásos: az MR felvételeken látszik, hogy csökkent a daganat mérete.
– A nagyfiam most nyáron, életében először részt vett egy egyhetes, ottalvós táborban, az alapítvány Mindenjó táborában. Azért nagy dolog ez a számunkra, mert őt kicsit jobban féltjük… Tudtam, hogy jobban odafigyelnek rá, mint mondjuk egy átlagos táborban. Ez egy mérföldkő volt, most pedig ez a nyaralás Gyopárosfürdőn, Orosházán. Nagyon hálásak vagyunk ezért, végre a dolgok gondtalan részével tudtunk foglalkozni és együtt tudtunk lenni -összegezte az édesanya.
