Bőte Dominik egyedül jött el a találkozónkra. Olyan önálló és megbízható fiú, hogy valóban nem volt szüksége segítségre. A 15 éves fiú a Vörösmarty iskola diákja volt 8 éven át, szeptembertől pedig már a Táncsics gimnáziumban folytatja tanulmányait matematika tagozaton. Szereti a kémiát, a biológiát és a fizikát is, és talán ezek után meglepő, de az irodalom is a kedvencei között szerepel. Szívesen olvas verseket, szereti bennük, hogy olyan kifejezőek. A találkozónk alatt azonban a legtöbb szó egyértelműen a judóról esett. Dominik órákon át tudna mesélni az edzésekről, a szabályokról és versenyemlékeiről.
Dominik végig kitűnő volt, a nyolc év alatt egy négyes sem csúszott be a bizonyítványába. Pedig a készségtantárgyakért nem rajong, de egyszerűen erőt vesz magán, és ezeken az órákon is megteszi a tőle telhetőt. 5. osztályban a Kaán Károly Országos Természet és Környezetismereti Verseny középdöntőjében második lett, 6. osztályban pedig ugyanezen a versenyen a negyedik helyen végzett. A Bolyai Matematika Csapatverseny megyei fordulóján társaival a második helynek örülhettek, a városi biológia versenyen 7.-ben egyéniben másodikként hirdették ki a nevét. Több városi angol nyelvismereti versenyen remekelt már és végzett a dobogón. A református iskola angol írásbeli versenyén 6. osztályban az első lett, angol tagozatra harmadikként vették volna fel a Táncsicsba, de ő úgy döntött, matematika tagozaton folytatja tovább. Azért ősszel nekivág egy középfokú angol nyelvvizsgának.
Matektanára, Tompa Lajos a példaképe
– Otthon nem igazán szoktam tanulni, csak akkor, ha versenyre készülök. Az órákon odafigyelek, sokat jelentkezem, próbálok koncentrálni, amikor lehet. Jók a tanáraim, könnyen értelmezhető és memorizálható vázlatokat kapunk, és szemléletes kísérleteket láthatunk. A matematikatanárom, Tompa Lajos hatására én is tanítani szeretnék majd a jövőben, mégpedig hasonlóan, mint ő. Ha valaki elakadt nálunk órán, mindig hagyott időt a felzárkózásra. Lassan, de biztosan haladtunk, nagyon sokat gyakoroltunk. A fizikát is ő tanította, ott is sokat kísérleteztünk. Élményszerűen adta át a tananyagot, ami így izgalmasabb is volt, és persze könnyebben meg is jegyeztük a fontosabb információkat – mesélte Dominik.
Diákolimpián bronzérmes lett
Dominik alig várta, hogy áttérjünk az oklevelek után az érmekre, vagyis a judóra. Jelenlegi övfokozata KYU 3, vagyis most már zöld öves.
– Nagyon sokat készültem erre az övvizsgára. Tóth Béla az edzőm, hatéves korom óta járok hozzá judózni. Akkor még nem állásharcból indultak a küzdelmeim, csak földtechnikák voltak. Kezdetben nem akartam fájdalmat okozni az ellenfeleimnek, mégis sokszor jöttem le győztesként a szőnyegről. A 2016/17-es tanévben a Diákolimpián harmadik lettem, 2016-ban Százhalombattán a Magyar Bajnokságon bronzérmet szereztem, 2018-ban Szombathelyen szintén harmadikként végeztem a Magyar Bajnokságon. Remélem, lesznek még nagyobb eredményeim. A Diákolimpián azóta kétszer lettem ötödik, de nagyon szeretnék újra dobogóra állni. Várom, hogy ismét versenyezhessek. Fél éven át nem volt edzőterem, ahová járhattam volna, utána pedig volt még fél év, amikor családi okok miatt hagytam ki az edzéseket – mesélte.
Többször nyert már fojtással
Dominik azt mondja, most már nem félti ellenfeleit. Nem bánja azt sem, ha esetleg fájdalmat okoz nekik. A nagyobb súly- és korcsoportban veszélyesebb technikákat is megismert már, a kedvencei között a fojtótechnikák szerepelnek. Többször volt már, hogy fojtással sikerült nyernie. Azt mondja, élesben gyakran kijön a feszültség a versenyzőkön, és nem is mindig könnyű uralkodniuk magukon, hiszen általában két percbe kell belesűríteniük minden tudásukat. Ennyi idő alatt kell megmutatniuk, mire képesek, bár neki volt már 15 perces küzdelme is. Dominik úgy véli, ez a sport egyáltalán nem veszélytelen, ő mégis imádja, hiszen közben fejben, testben és lélekben egyaránt érzi, hogy él.
Fotók: Horváth Bence
