- hirdetés -

„Alig bírjuk levágni a fiúk haját, annyira mozgékonyak. Nem tudnak egy percig sem a fenekükön ülni” – mesélte az a főtéren az iker unokáira vigyázó nagymama. „Miért nem kapcsolnak nekik egy kis mesét addig, míg a frizurakészítés folyik?” – kérdeztem jó szándékúan. „Mert ők nem néznek tévét, sőt nem telefonoznak, és nem is tableteznek” – érkezett kérdésemre a megdöbbentő válasz.

Tényleg megdöbbentő, hiszen a mai gyerekek, konkrétan már a 2-3 évesek is úgy használják az okostelefont, mintha az édesanyjuk hasukban is az lett volna a legfőbb elfoglaltságuk. Már ilyen korban játszanak rajta, emellett a tévéből ismert mesehősökről beszélgetnek, a róluk mintázott pólókban járnak és plüssökkel alszanak. Ezek a két és fél éves ikerfiúk viszont nem fogtak még a kezükben telefont. Sőt, a tévét is csak a kávézók teraszáról ismerik. Ha itt találkoztak vele, akkor persze odatapadnak a képernyőre, és lefagynak néhány percre, de nem követelik otthon, hogy kapcsolják be azt nekik…Igazából nincs is mit.

– A véletlen is hozzájárult ahhoz, hogy a fiúk digitális eszközök nélkül nevelkednek – mesélte az ikrek édesanyja. – Amikor várandós voltam, elromlott az egyik tévénk, és miután átalakítottuk a lakást gyerekbaráttá, nem tettük vissza azt sem, sőt a másik is kikerült a szobából. Olyan emberek erősítettek meg minket a döntésünk helyességében, akiknek bízunk a szavában. Egyévesek voltak a fiúk, mikor egy neurológussal beszélgettem erről, és ő is azt mondta, hogy a gyerekek fejlődésére nagyon jó hatással van, ha legalább hatéves korukig elkerülik a digitális eszközöket – mesélte az édesanya.

A nevelés másik módja (Illusztráció, forrás: freeimages.com)

Tovább talán nem is tudnák, hiszen már az iskolában is ott a digitális technika, – az online oktatás – sőt, az óvodákban is elő-előkerül a számítógép.

Unatkozni nem tudnak, hiszen ott vannak egymásnak

– Vekerdy Tamás is azt vallja, hogy a szabad játék fejlesztően hat a gyerekekre. Ez a korlátozás nem jelenti azt, hogy én vagy az édesapjuk ne használna telefont, vagy nem internetezünk soha. Esténként, mikor a gyerekek már alszanak, válaszolunk az e-mailekre, olvasgatunk, böngésszük a netet. A jövőben a fiúkat sem szeretnénk teljesen eltiltani ettől, inkább csak az a célunk, hogy amíg ilyen kicsik, ne terheljük le az idegrendszerüket. Ők unatkozni nem tudnak, hiszen mindig ott vannak egymásnak. Természetesen nekünk is szükségünk van a kreativitásunkra ahhoz, hogy lekössük őket, de ehhez segítenek a mesekönyvek, a ceruza, a gyurma, és nagyon sokat járunk játszótérre is – folytatta.

Az édesanya nem tart attól, hogy ez a tiltás később bármiféle hátrányt jelentene gyermekeinek. Úgy véli, hamar fel fogják venni a fonalat, és tartani tudják majd a lépést az iskolában azokkal a gyerekekkel, akik nap mint nap több órát használják ezeket a technikai eszközöket. Az sem aggasztja, hogy nem tudnak majd a mai kor divatos meséiről társalogni a többiekkel az óvodában, hiszen ezeken kívül számos dolog van még, ami érdekelheti ezt a korosztályt.

Sok gyermek számára ez már természetes (Illusztráció, forrás: pixabay.com)

– Inkább attól tartok, hogy már az óvodában is előtérbe helyezik majd a tévét, a számítógépet. Megpróbálunk majd alkalmazkodni az új helyzethez. Azt látom, hogy ha egy gyerek rákap a telefonra, akkor egyre többet akarja a kezében tartani azt, és egyre inkább ő akarja meghatározni, mit nézzen rajta. Ez nem jó. Egy szép gyerekkor megéléséhez erre nincs szükség. Szeretném, ha a fiaim nem arra emlékezzenek vissza, milyen jókat játszottak az okostelefonon, hanem arra, hogy milyen jókat játszottak együtt – emelte ki.

Az édesanya azt mondja, azt sem tartja kizártnak, hogy épp emiatt akarnak majd később a fiúk informatikusok lenni, de ezzel nincs semmi gond, hiszen itt a hangsúly azon van, hogy kisgyermekkorban mennyi időt töltenek a digitális világban. Az ikrek most még nagyon mozgékonyak, rettenetesen energikusak, így gyakran segíti a szülők munkáját a nagymama is. Az édesanya hálás ezért, és kiemelte, azért is tudja tartani magát az elhatározásához, mert szinte mindig van mellette egy felnőtt, akire támaszkodhat. Egyáltalán nem ítéli el azokat, akik a tévével vagy a tablettel próbálják lekötni egy kis időre a gyermekeiket, mikor nyugalomra vagy csendre van szükségük. Lehetségesnek tartja, hogy ha nem lenne ilyen háttere, talán ő is használná néha a „digitális bébiszittert”.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.