Mindannyiunk életében vannak dolgok melyektől félünk. Akiknek azonban mindennapjaik szerves része a folyamatos félelem és szorongás, sokszor nem tudják mindennapi tevékenységeiket sem elvégezni. A fóbiákkal kapcsolatban felmerülő kérdéseinkre pszichológus válaszol.
Amikor valaki olyan ingerektől, tárgyaktól, személyektől vagy helyzetektől retteg, melyek a legtöbb embernek nem tűnnek különösebben veszélyesnek, fóbiáról beszélhetünk. – Mindannyiunknak vannak irracionális félelmei mondjuk a bogaraktól vagy a magasságtól, de amíg ez nem nehezíti meg a mindennapjainkat, nem nevezhetjük fóbiának. Fóbia során a szorongás gyakran már a félelem tárgyának gondolatától előtör, illetve testi tünetekkel is járhat, melyek miatt a személy nem tudja a mindennapi tevékenységeit elvégezni – kezdte az ismertetőt Gazsó Brigitta pszichológus.
Mint mondta, számos fajtája közül, három típust emelne ki, amellyel gyakran találkozhatunk. Az első a szociális fóbia, mikor társas helyzetben nem tudunk megnyilvánulni, félünk a megszégyenüléstől. Bár gyakori probléma, akik ezzel küzdenek mégis nehezen kérnek segítséget, hiszen egy egyszerű telefonálás is rémisztő lehet számukra. Fontos, hogy a környezet felfigyeljen a jelekre, és ne álljon támadóan a szociális fóbiában szenvedőhöz, mivel a „semmi vagyok” érzése, a bűntudat még mélyebbre viheti az embert. Mivel egyre
nagyobb arányban használjuk az online teret, még inkább el tudunk izolálódni egymástól. Ez leginkább a fiatalokra veszélyes – hangsúlyozta a pszichológus.
A második típus az agorafóbia, mikor olyan, általában ismeretlen helyzetektől vagy helyektől fél valaki, ahonnan nehéz elmenekülni például koncerten, vagy buszon. A harmadik pedig a speciális fóbiák csoportja. Ebben az esetben különböző állatok vagy tárgyak helyzetek okozzák a problémát.
– A fóbiákhoz társulhatnak kényszeres cselekedetek, zavarok is, melyek még jobban megnehezítik a mindennapi életet. Akik ilyen problémával élnek tisztában vannak azzal, hogy a félelmük irracionális, mégis mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék rettegésük tárgyát. Ez akár azt is jelentheti, hogy nem
lépnek ki lakásukból sem – tért ki rá Gazsó Brigitta.
Kiemelte, a problémával küzdő személy környezetének is együtt kell élnie a betegség okozta tünetekkel, mely nem mindig könnyű. Ingerültséget okozhat, konfliktusokhoz, párkapcsolati problémákhoz vezethet. Fontos a kommunikáció, és bár aki nem élt át hasonló irracionális félelmet, nem igazán érti meg milyen is, de fontos, hogy elfogadja a helyzetet. Segítsen a betegnek feldolgozni saját problémáját és támogassa a segítségkérésben. A „tedd túl rajta magad rajta”, vagy a „nem vagy normális” mondatok biztosan nem segítenek közelebb jutni a helyzet megoldásához – hívta fel a figyelmet a pszichológus.
Van megoldás
Gazsó Brigitta elmondta, a problémára alkalmazott terápia különböző formákban történhet.
– Többek között viselkedésterápiás módszerekkel, relaxációs technikákkal vagy pszichoterápiával, illetve mindezek mellett, ha szükséges, gyógyszeres támogatással. A legfontosabb azonban, hogy a beteg elfogadja önmagát a félelmeivel együtt. Segíthet a naplóírás, a napi/heti időbeosztás és a rendszerezés, valamint fontos odafigyelni testünk egészségére is – sorolta.
A fóbiák kialakulásának oka lehet valamiféle traumatikus esemény átélése, vagy modellkövetés útján is kialakulhat, – például az édesanya fél a galamboktól, így a gyermeke is megtanulja, hogy félni kell tőlük – de lehet alacsony önbizalom, kisebbrendűség érzés is a háttérben. Egyes elméletek szerint a nehezen kezelhető érzéseinket (félelmeinket, indulatainkat) áttoljuk valami olyan tárgyra, helyzetre, amit könnyebben tudunk kezelni. Emellett lehetnek evolúciós okai is, emléklenyomatok, hogy félnünk kell a ragadozóktól, vagy menekülni kell a különböző természeti erőktől – zárta az interjút a pszichológus.
Amennyiben ilyen cipőben járunk, ne feledjük, nem vagyunk egyedül, illetve a problémánkra van megoldás. Nem szégyen segítséget kérni!
