Több mint 100 szervezet, politikusok párt megjelölés nélkül, és civil aktivisták: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája nagygyűlést szervezett Budapesten, a Hősök terére július 31-én. Az eseményen a térséget képviselték Orosházáról, Gyuláról és Békéscsabáról is az egészségügyben dolgozók.
Van egy reprezentatív szakszervezet az egészségügyben, amelynek az érdekvédelem feladata lenne, de évtizedek óta nem képviseli kellőképpen a dolgozók érdekeit. Ezért a szakdolgozói kamara lépett, és egy nagygyűlést hívott össze Budapestre. Ezen én is részt vettem, nem szakdolgozóként, hanem szimpatizánsként és civilként – kezdte dr. Szelényi Zoltán.
Elmondta, ez inkább a magyar egészségügyi szakdolgozók segélykiáltása volt a társadalom felé, hiszen tulajdonképpen ők azok, akik a szolgálati jogviszony törvény kapcsán nem részesültek a béremelésben, ellenben a törvény hátrányos oldalai ugyanúgy érintik őket, mint az orvosokat, akik viszont elég jelentős béremelésben részesültek – itt gondol a kirendelhetőségre, az ügyeleti díjak, ügyeleti óraszámok variálására, a szabadság csökkentett idejére és a megbízhatósági vizsgálat alá vonhatóságra, mellyel kapcsolatban nemrégiben az Alkotmánybírósághoz is fordult.
A nagygyűlés célja a szolgálati jogviszony törvény visszavonása és a régi közalkalmazotti jogviszony visszaállítása volt. A képviselőjelölt szerint ez egy kedvezőbb munkajogi szerződés volt a szakdolgozók, de az orvosok részére is, hozzátette: a béremelés ebbe is belefért volna.
Amikor az új jogviszonyról szóló szerződést el kellett fogadni, akkor nagyon sok kolléga sajnos nem írta alá és elhagyták az egészségügyet. Mindezt egy kritikus pillanatban, a járványhelyzet kellős közepén. Az ő munkájuk rendkívüli módon hiányzik a rendszerből, hiszen a betegek nem lettek kevesebben, a munka se lett kevesebb, viszont a szakdolgozók és az orvosok létszáma az folyamatosan csökken.
A koronavírus-járvány első hulláma alatt a kormány uniós forrásból egy egyszeri, 500 ezer forintos juttatást biztosított minden egészségügyi dolgozónak, ami Szelényi Zoltán szerint egy nagyvonalú cselekedet volt, azonban ennek nem lett folytatása. Hozzátette, központilag elrendeltek 10 nap pótszabadságot a covid-osztályon dolgozóknak, azonban az éves szabadságukat sem tudják kivenni, mivel kevés létszámmal dolgoznak.
A gyűlés célja a figyelemfelhívás volt az egészségügy részéről, egyéb nyomásgyakorlási eszközzel nem tudnak élni: nem tehetik meg, hogy sztrájkba kezdenek.
Ez egy patthelyzet, én azt remélem, hogy előbb utóbb belátás lesz a kormányzat részéről, hogy nem szabad hagyni összeomlani a rendszert. Gyakorlatilag most már néhány dolgozó elvesztése is osztályok bezárásával járhat, ezt pedig nem szabad megengedni – összegezte dr. Szelényi Zoltán.
