Pár héttel ezelőtt látott napvilágot a hír, amelyre városunkban is sok színházszerető ember érdeklődve kapta fel a fejét. Új kőszínház létesül Szentesen.
Az orosházi színház kedvelő közönség számára eddig két fő úti cél volt, ha egy kellemes színházi estét szeretett volna eltölteni: Békéscsaba, Jókai Színház és Szarvas, Vízi színház. Most bővül a lehetőségek tárháza. A Jókai Színház égisze alatt Szentesen már készül a Tóth József Színház. Az új teátrumról és még néhány más dologról beszélgettünk a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójával, Seregi Zoltánnal.
– Honnan ered ez az új projekt direktor úr?
– Szentes mindig is befogadó színház volt. Felajánlották a környező színházaknak, hogy lehetőség lenne a működtetésre és mi voltunk, akik belevágtunk. Van persze minisztériumi és önkormányzati támogatás is, hisz anélkül nem lehetne. Nem csak békéscsabai előadásokat szeretnénk ide hozni. Azokból bérletrendszert – felnőtt és gyermekbérletet – szeretnénk elindítani. Ebben – azt tervezem – négy felnőtt és négy előadás lenne. E mellett két vendég előadást szeretnénk hozni az ország különböző társulataival. Ezen kívül négy közművelődési programot is létrehozunk. Ez azt jelenti, hogy hat felnőtt és négy gyerek előadás lenne havonta Szentesen. Az első félév, mindenképpen teszt félév lesz.
– Javában zajlanak az épületben a belső munkák. Mikor és mivel nyit az új színház?
– Szeptember harmadikára tervezzük a megnyitót. Ekkor a színház előtt adnánk egy szabadtéri nagy gálaműsort, amelyet bárki ingyen megnézhet, és az érdeklődők aznap be is járhatnák a felújított színházat. Este Tamási Áron: Vitéz lélek című darabjának díszelőadásával lesz teljes a megnyitó. Ide passzol ez a darab, hisz egy újrakezdésről szól és itt is ez történik.
– Színházi szakemberként mi a véleménye a helyről?
– A Petőfi Szálló és Vigadó épületében található színházterem egy „álomszép, kis drágakő”, amely legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik. A színpad ugyanakkora, mint a békéscsabai teátrumé, így könnyen megoldható a díszletezés. A páholyokból a rálátással van itt-ott kisebb probléma, de ez a régi építészeti megoldásokból adódik. Ezen, illetve az ide eladható jegyek számán még dolgozunk.
– Amibe az utóbbi időben a Békéscsabai Jókai Színház belevágott az siker lett. Gondolok itt a szarvasi vízi színpadra. Milyen a helyzet ott?
– A június egy kicsit nehéz volt, mint általában a június szokott, de most még jött hozzá az azóta megszűnt igazolvány kényszer. Mostanra vadul beindultunk, remélhetőleg nem jön közbe most már semmi és egy jó évad lehet. A pandémia elég rendesen megviselte a kőszínházi évadot is. Az előadásaink mintegy felét tudtuk csak lejátszani. Bízom benne, hogy ősszel sokat tudunk ebből pótolni és novemberben el tudjuk indítani a következő évadot egy új bemutatóval, amit Szentesre is elhozunk.
– Mint az közismert, a Magyar Televízió örökbecsű és azóta legendává vált sorozatában, a Tüskevárban ön játszotta Tutajos szerepét. Különböző találkozások, beszélgetések alkalmával, annyi év után előkerül még ez a Tutajos kor?
– Sokszor előkerül, és sokáig zavart is, most már nem, mert úgy gondolom, hogy ez egy fontos dolog volt. Nem miattam, hanem az a szellemiség, az a világlátás, az az érték, ami Fekete Istvánt jellemzi, az nagyon fontos ma is. Ha e miatt kerül elő, akkor nagyon jó, hogy előkerül ez a téma. Én már úgy emlékszem rá, mint egy szép álomra. Természetesen fontos része volt az életemnek és az előbbiekre gondolva nem is zavar, ha előkerül ez a téma.
