„Hogyan működik? Amit a szememmel látok, azt előbb eresszem le a szívembe, onnan pedig hozzam fel az agyamba.” – így juthatunk közelebb egy absztrakt alkotás üzenetéhez.
A művészet önkifejezés. A művészet út önmagunkhoz. Segít belelátni saját mélységeinkbe, feltárni az igazságot, megtalálni a lényeget. Mindegy, hogy egy kép megnyugtat vagy felkavar minket, a lényeg, hogy érzelmet vált ki belőlünk, mindannyiunkból mást. Különösen igaz ez az absztrakt alkotásokra, melyek csak akkor tudják beteljesíteni a küldetésüket, ha megengedjük nekik. Egy színekből, foltokból vagy épp geometrikus formákból álló kép azt fogja visszatükrözni nekünk, ami a lelkünkben van. Olyan ez, mint egy pszichológiai játék. Nézz a káosznak tűnő képre, és mondd meg, mit látsz meg benne először!
Kohut Béla felnőttként kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel, bár azt mondja, általános iskolai évei alatt művésztanára is nagy hatással volt rá. Később a főiskolás időkben csak néhány karikatúrára jutott idő és kedv, aztán 36 évvel ezelőtt egy makói kiállítás mindent megváltoztatott.
Elém tette az eszközöket, és azt mondta: Akkor dolgozz!
– Az ember nem tud kibújni önmagából. Ami bennünk van, az egyszer úgyis a felszínre tör. Az akkori feleségem és én elmentünk együtt Makón egy tárlatra, és miközben néztem a képeket, azt mondtam neki: „Ezt én biztosan meg tudom csinálni.” Ő erre megvette nekem az összes szükséges eszközt, letette elém az asztalra és azt mondta: „Akkor dolgozz!” És elkezdtem alkotni, felnőttként művészeti szakkörre járni, jöttek a sikerek, a kiállítások sora. 1990-ben költöztem Orosházára, ahol Szlota András jóvoltából megismertem az Orosházi Festők Csoportját, melynek hamarosan tagja is lettem. Ez egy nagyon jó társaság volt, ahol a tagok tisztelték és szeretették egymást. Sokat tanultam tőlük, és úgy gondolom, én is inspiráltam másokat – mesélte Kohut Béla.
Sosem voltak realisztikus alkotásai. Jó, azért a családtagok számára – megrendelésre – készített már néhány tájképet, de a kezdetektől fogva az absztrakthoz ragaszkodott. Hézső Ferenc és Pataki Ferenc, egykori mesterei azt szerették volna, ha tanítványuk a tyúknál és a tojásnál kezdi, de ő úgy érezte, ezen már rég túljutott. Számára mindig a fantázia mutatta az irányt, főként, miután megismerkedett az antropozófiával.
Szűkebb rétegnek szólnak a képek
– Miközben festek, kapcsolatba kerülök azzal a szellemi világgal, mely engem inspirál. Vezeti a kezem valami, aztán ha már nagyjából elkészült a mű, tudatosan nézem és alakítom. Tudom, hogy nehéz elfogadtatni, befogadni a nézőknek ezeket a képeket. Az én festményeim egy szűkebb, intellektuálisabb rétegnek szólnak. A realista, könnyen érthető alkotásokhoz vagyunk szokva, itt viszont már használni kell az agyunkat is, ami nehezebb feladat. Nem is vagyunk erre felkészülve, hiszen az iskolában sem tanultuk meg, hogyan kell. Pedig viszonylag egyszerű. Elárulom, hogyan működik? Amit a szememmel látok, azt előbb eresszem le a szívembe, onnan pedig hozzam fel az agyamba – folytatta.
A számok is jelentéssel bírnak a festményeken. Visszatér a 3, a szentháromság, a 7, a hét bolygó hatása a Földre, a 12, a tizenkét apostol és a 13, hiszen tizenharmadik volt Krisztus.
Kell a kapaszkodó, de itt nincs olyan, hogy helyes válasz
Bár mindegyik kép kap címet, egy-egy festmény üzenete változhat akár az idővel, akár az ember hangulatával is. Más lelki állapotban másképp hat befogadójára. Kohut Béla elmesélte, csupán egyszer nyitott kiállítást címek nélkül…Bele is bukott.
– Rájöttem, hogy kell a mankó a közönségnek. De a címek tekintetében is váltottam egy idő után, a megszokott címadás helyett idézeteket helyeztem a festmények alá. Ezek is kapaszkodót nyújtottak a nézőnek. Persze az enyém is csak egy vélemény, nem mondom senkinek, hogy ez van a képen és pont, ne is gondoljon másra. Van, akinek csak a színek fontosak, másnak csak a forma. Szerintem semmi más nem számít, csak az, hogy hasson. Ha azt mondja a néző, hogy nem értem, de tetszik, az már nekem jó – emelte ki.
Kohut Béla azt mondja, folyamatosan fejleszti magát. Ha már úgy érzi, nem tud megújulni, abbahagyja az alkotást. Egyelőre ez a veszély nem fenyegeti, legfrissebb munkáival ugyanis ismét új vizekre evez. Ezúttal grafikáiban bontakozik ki.
Kicsiben kezdte, a téli időszakban itthon nem tudott olajjal alkotni, így jött a grafika ötlete. Aztán elhatározta, hogy méretet vált, de hamar meg is bánta, mert rájött, hogy iszonyat munka van ezekkel a képekkel.
– Nem volt egyszerű, hiszen temperamentumomból adódóan gyorsan dolgozok, de ezeknél a grafikáknál muszáj volt lelassítanom, önfegyelmet gyakorolnom. Legújabb munkáim a jelenleg zajló családi építkezésünket tükrözik, azt az izgalmat, stresszt vagy épp sikert, amit emiatt megélek – mesélte.
Kohut Béla évek óta tart művészetterápiát a Vadvirág Esély Klubban a fiatalok számára. A hangsúly itt is az önkifejezésen van. Íme két munka az általuk készített alkotások közül.
Fotók: Horváth Bence
