Zoltán szinte a világ minden pontjára képes eljutni. Hogyan? Rádióhullámok segítségével. Nem túlzok, járt már így a Karib-szigetvilágban, Új-Zélandon és Grönlandon is. Mindehhez csak egyetlen dologra van szüksége: egy partnerre a túloldalon.
Szinte hihetetlen, mégis igaz. A Zoltánék gádorosi házában felállított berendezésnek köszönhetően a rövidhullámú rádió-összeköttetése által a fiatal rádióamatőr hangja el tud jutni szinte bárhová. Több százezer vételnyugtázó lap (QSL lap) igazolja rádiós összeköttetéseknek sikeres kimenetelét, ezeknek egy részét – az igazán különleges és ritka darabokat – Juhász Zoltán fotóalbumokban őrzi.
– Igazából nem vagyunk komoly technikai feltételekhez kötve, nem kell más a rádiós kapcsolat létesítéséhez, csak rádió adóvevő, antenna és áramforrás. Van mikrofonunk, azon keresztül beszélünk – általában angolul, ez az egységes nyelv a rádiózásban is –, de nemcsak hangokkal, hanem morzejelekkel is tudunk kommunikálni – kezdte Zoltán.
„A csendes-óceáni térség állomásait egy nap csak 7-8 percig lehet hallani”
A gádorosi fiatalember éves szinten 20-30 ezer összeköttetést létesít. Azt mondja, nem telik el úgy nap, hogy ne ülne le a rádiója elé. Reggel felkel, lefőzi a kávéját, felteszi a fülhallgatóját és bekapcsolja a rádiót.
– Hallgatom, hogy a Nap- tevékenység hogyan hat az amatőr sávokra. Rövidhullámon napszaktól függ, hogy mely földrészeket tudjuk elérni. Például a csendes-óceáni térség állomásait egy nap csak 7-8 percig lehet hallani, így gyakori nálunk az éjszakázás is. Van, hogy – mai szóval élve – csetelek a túloldalon ülő, hasonló érdeklődési körű emberkékkel, de olyan is, hogy csak egy egyszerű vételelemzést csinálunk, azaz megbeszéljük, hogy jól halljuk-e egymást – folytatta.
A jelvadászok tehát tekergetik a rádió gombját, és várják a kapást. Az internetet böngészve megtudhatják azt is, hol és milyen rádiós expedíció zajlik, és ez alapján megpróbálnak velük összeköttetést létesíteni.
– Van olyan hely, ahová csupán tíz-tizenöt évente indul expedíció. El tudod képzelni, milyen érzés, amikor lemaradsz egy ilyenről? Előfordult olyan is, hogy én hallottam a túloldalt, de az nem hallott engem, így nem jött létre az összeköttetés. Olyan helyekkel is megpróbálunk ugyanis rádiós kapcsolatot teremteni, melyek a világtól teljesen elzártak, egyébként lakatlanok, és csak az expedícióban részt vevők töltenek ott egy rövidke időt. Rengeteg sikerélményem van már, sok hely van, mellyel létrejött a kommunikáció, ott a Csendes-óceánban a Canton-sziget, a Kókusz-sziget, Aruba és Martinique a Karib-tenger déli részén, Dél-Korea, az afrikai Benin, a Japán partjaitól nem messze fekvő Ogaszavara-szigetek, Makaó, Robinson Crusoe sziget, az Antarktisz közelében fekvő Heard-sziget, Kambodzsa, Tanzánia, Malajzia, Új-Zéland, Grönland, Fidzsi-szigetek, Uruguay, Mauritánia, Suriname, Arab Emirátusok, Mauritius, Maldív-szigetek, Etiópia, Peru és még hosszú a lista. Vagy ott volt a Mellish-zátony, amin konkrétan nincs semmi, a nagy hullámok átcsapnak felette. A Navassa-szigeti expedíciókor fegyveres erők kísérték a rádiós csapatot, hogy megvédjék őket a modern kori kalózoktól. Onnan is van vételnyugtázó lapom, akárcsak az alig egy négyzetkilométernyi Tromelin-szigetről – sorolta.
Kell hozzá a műszaki tudáson túl egy kis földrajzi és csillagászati ismeret is
Zoltán hívójele HA8LNN, ezt kapta akkor, amikor a Hírközlési Főfelügyelet előtt rádióamatőr vizsgát tett, és ez a jel szerepel minden QSL lapján is. Tagja a Salgótarjáni Városi Rádió Klub csapatának, május végén lesz a következő nemzetközi amatőr rádiós éterverseny, melyre ők is neveznek. Éves szinten több nemzetközi versenyen vesznek részt salgótarjáni csapattal a Karancs-hegyen lévő versenyállomásukról.
– Az amatőr rádiózás olyan, mint egy nagy torta. Mindenki kiveheti belőle a részét. Van, aki rádió-iránymérő sportot űz, más az éterversenyzést éli. Vagy ott van az erdőt járó, hegycsúcsokat, úgynevezett SOTA csúcsokat aktivizáló kitelepülős rádiózás is. Évekkel ezelőtt a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelynél lévő kis dombra települtünk ki a kis csapatunkkal, ahol a történelmi emlékhelyet hirdettük rádiós sátrunkból. Bográcsoztunk, hajnalig tartó beszélgetéseket folytattunk családias hangulatban, reggel pedig egy juh-nyájra ébredtünk. Én magam 1998-ban szerettem bele a rádiózásba első éves középiskolásként, aztán minden szabad percemet a rádióklubban töltöttem. Saját rádióállomást építettem, de ahhoz, hogy mindezt elérjem, nemcsak a technikai eszközöket kellett beszereznem, hanem egy nagy adag elszántságra is szükségem volt. Képeznem is kellett magam, a rádiózáshoz ugyanis a műszaki érdeklődésen túl kell valamennyi földrajzi és csillagászati ismeret is – tette hozzá.
Van, ami csak ritkán adódik az életben
Van olyan összeköttetés, melyre éveken át készül egy-egy rádiós. Zoltán számára hatalmas élmény volt például, mikor két egymást követő napon egy hawaii amatőr rádióssal kerülhetett összeköttetésbe.
– Évek óta vadásztam már rá. Fenn voltam Pesten, mikor az a ritka alkalom adódott, hogy egy hawaii állomással forgalmazhassak. Lemondtam háromnapos munkámat, felültem a buszra és hazajöttem Gádorosra. Hawaii irányába kihúztam egy jó hosszú drótantennát, hogy minden esélyem meglegyen az összeköttetésre, mely rá két napra meg is lett. Majd másnap még egyszer. Akkor hallottam Hawaiit úgy 10-15 percen keresztül, és azóta sem. Ez 2017-ben történt – mesélte.
Mindig van mire készülnie a rádiósoknak. Zoltán nagyon várja az ez év decemberére tervezett expedíciót a Déli-sark közelében az Atlanti-óceánon fekvő Bouvetbe. A rádiósok a korábbi években is próbáltak már eljutni ide, de olyan szélsőséges időjárási körülményekkel kell szembenézniük, mint például az 5-6 méteres hullámok. De nemcsak a természet szólhat bele egy-egy rádiókapcsolat létrehozásába, hanem a politika is. Észak-Korea, Yemen vagy Líbia is megközelíthetetlen ebből a szempontból.
Idén is szerzett egy oklevelet, a verseny Samuel Morse-nak állított emléket
Áprilisban ünnepeljük a rádióamatőrök világnapját. Ehhez kapcsolódott egy kihívás, melyet Zoltán is teljesített. Így kaphatta meg a kiemelt képünkön látható oklevelet.
– Samuel Morse úttörő volt a kommunikációban, ki ne hallott volna már az általa megalkotott morze jelekről. A morze ABC jóvoltából a világ minden tájával tudunk kommunikálni a rövidhullámok segítségével. Születésének 230. évfordulója alkalmából idén egy vele kapcsolatos feladatot teljesíthettek az arra vállalkozók. A nevének betűiből összeállított hívójelcsoportok valamelyikével kellett összeköttetést létesíteni, a hívójelet rövidhullámon aktivizálni. Aki ezt megtette, elnyerte ezt az oklevelet – mesélte.
A rengeteg élmény és eredmény után ki gondolná, hogy Zoltán számára mindez csak egy hobbi. Viszont egy olyan hobbi, mely által eljuthat Dél-Afrika keleti partjaihoz, egy, a Csendes-óceánban lévő apró, lakatlan homokzátonyhoz, vagy akár az Antarktiszra is.
