Már nemcsak a templomokban, hanem a legtöbb családi ház asztalán is ott égnek az adventi gyertyák. Miért gyújtjuk őket, mit jelképeznek színeik? Iványi László, a Jézus Szíve Plébánia plébánosa ad választ kérdéseinkre.
– Az adventi koszorú története az evangélikus testvérektől ered, hiszen 1840-ben egy evangélikus lelkész készített először adventi koszorút az imatermében, bár ő akkor még valószínűleg nem tudta, milyen hagyományt teremt ezzel. Egy kocsikerékből alkotta meg a koszorút, melyen mindennap meggyújtott egy gyertyát, napról napra eggyel többet, imatermének falát pedig fenyőgallyakkal díszítette – mesélte.
Ma már nem kocsikerék, hanem fenyőág adja az adventi koszorú alapját, és azon csupán négy szál gyertya áll. Maguknak a gyertyáknak, azok színének is jelentése van.
– Az első, második és negyedik vasárnapon lila gyertyát gyújtunk, ez a szín a bűnbánatot jelképezi, a harmadik gyertya színe pedig rózsaszín, ez az örömet szimbolizálja. Az első gyertya a reményé, arra emlékeztet, hogy Jézus újra eljön. A második a hit gyertyája, mely arra emlékeztet, hogy készítsük az Úr útját. A harmadik az örömé, mely arra emlékeztet, hogy örüljünk Jézus születésének, a negyedik pedig a béke gyertyája, ez pedig arra, hogy Isten békét kíván kötni az emberiséggel – emelte ki.
Jézus után nem szaladgáltak kamerával és mikrofonnal
Iványi László plébános hozzátette, az adventi koszorú nem liturgikus eszköz, csak a néphagyomány útján került a templomokba.
– A gyertyák, vagyis a fény Krisztust jelképezi. Az adventi koszorún minden vasárnap egy gyertyával többet gyújtunk meg, az egyre több gyertya ezáltal a fény születését, Jézus Krisztus eljövetelét jelzi. Nem tudjuk, mikor született Jézus, nem szaladtak utána kamerával és mikrofonokkal az újságírók. Évszázadokkal később kezdték el csupán ünnepelni a születését, mikor rádöbbent az emberiség annak jelentőségére. Akkor viszont már nem tudták a dátumot visszakutatni, ezért egy pogány ünnephez, a Napisten ünnepéhez kötötték a születését. A Római Birodalomban ez az esemény is a fényről szólt, Jézus Krisztus pedig maga az isteni világosság, mely a világba jött – hangsúlyozta.
A plébános hozzátette, annak, hogy Jézus születését a téli napfordulóhoz kötötték, szimbolikus üzenete van. Karácsonytól kezdenek hosszabbodni a napok, tehát ettől kezdve erősödik a fény, vagyis Jézus Krisztus világba jövetele megvilágítja a mi emberi életünket.
– János evangéliumában, a Logosz-himnuszban olvasható: Megjelent egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról. Hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, mely minden embert megvilágít, a világba jött. Ez a világosság maga Jézus Krisztus volt – emelte ki Iványi László.
