Kovács Viktor neve Orosházán összeforrt a sporttal. Egyrészt, mert évek óta a Mezgében tanít testnevelőtanárként, másrészt pedig, mert sok orosházi hölgy és asszony, – és néhány férfi is – élvezettel kínoztatja magát TRX óráin. Most azonban kiderül Viktorról, hogy ő több egy izmos macsónál, hiszen a lelke is legalább olyannyira finoman kidolgozott, mint a felsőteste.
Gitározik, dalszövegeket ír, a magyar irodalom legszebb verseit zenésíti meg. Felnőttként tanult meg játszani ezen a hangszeren, a zeneiskolában annak idején Dinnyés Pista bácsinál még furulyázott, Csernai Lajosnál pedig hat évig klarinétozott, de a szíve mélyén már akkor is érezte, hogy neki nem fújni, hanem pengetni kell.
– 25 évesen vettem meg az első gitáromat. Teljesen egyedül fogtam bele a gitározásba, ami azért nem volt túl egyszerű – mesélte. – Balkezes vagyok, de jobbkezes gitáron tanultam meg játszani, a Csalamádé gitárkönyv volt akkoriban a legjobb barátom. Emlékszem, az első kis lecke, amit el tudtam játszani belőle, az a Virágéknál ég a világ című gyerekdal volt. Aztán persze jöttek az ennél jóval nagyobb kihívások. 2008 februárjában táppénzre kerültem a Crohn-betegségem miatt. Sokat szenvedtem, megjártam a mélységeket, és akkoriban úgy éreztem, engem a zenélés gyógyít. Egy péntek este aztán megszületett az első saját dalom is, az első „gyerekem”. Ez nemcsak egy gitárjáték volt, ének is társult hozzá. Aztán egyre többször jött az ihlet…Bár ha az ebben az időszakban írt dalaimat megmutatnám egy pszichológusnak, valószínűleg találna rajtuk elemezni valót – tette hozzá mosolyogva.
Petőfi és Ady verseket is megzenésített
Viktor számára a dalszerzés szinte terápiává vált, ami átsegítette a problémákon, a fájdalmakon, a kétségeken. Kiírhatta magából azt, amit szavakkal nehéz vagy lehetetlen lett volna kifejeznie. Aztán ahogy jobban lett, egyre élvezhetőbb és populárisabb szerzeményei születtek.
– Gimnazistakánt is szerettem a verseket, aztán felnőtt fejjel újra rájuk találtam, és többet közülük meg is zenésítettem. Az egyik kedvenc költőm Petőfi, nagyon közel állnak hozzám a szerelmes és a szabadságharcról szóló versei. Ő és Ady költészete ragadott magával a leginkább. Iskolai ünnepségeken is adtunk elő megzenésített verseket, annak idején Körmöczi tanár úrral is játszottunk együtt a Mezgében, pedagógusi pályám elején pedig az evangélikus iskolában keresztény ifjúsági dalokat is írtam. Ez utóbbi téma manapság is gyakran megjelenik nálam, és úgy érzem, segít nekem – fűzte hozzá.
Viktor a családtagok és a baráti köre előtt szívesen játszik, sőt örömmel tartana nagyobb közönség előtt is egy olyan előadást, ahol betegségének történetét zenei betétekkel megtűzdelve mesélhetné el. Szíve vágya emellett, hogy a „gyerekeit”, vagyis a dalait ne csak egy szál gitárral, hanem teljes zenekarral hallja megszólalni. Míg mindez megvalósul, addig is gyűjti az ötleteket.
– Nem vagyok profi zenész, bőven van még mit tanulnom. De ha az ihlet megszáll, akkor azt úgy érzem, le kell jegyzem. Emlékszem, mikor még Medgyesegyházán tanítottam napköziben, és Weöres Sándor verseket olvastam a gyerekeknek. Az Arany ágon ül a sármány címűre egyszerűen jött a dallama a fejemben, úgyhogy kimentem a mosdóba és felénekeltem – mesélte.
Ma is segíti a küzdelemben a zene
Már három saját dalát rögzítették stúdióban, de ezek sajnos nem érhetők el akárki számára. Az interneten még nem találhatunk rájuk.
– Nálam vannak, otthon a gépemen. Nem is azért írtam vagy játszottam fel őket, mert bármilyen módon profitálni szeretnék belőlük. Nekem ezek tényleg a gyógyulásomhoz kellettek. Most is nagy szükségem van a zenére, hiszen jelenleg is vannak küzdelmeim, de jó úton haladok, és bízom a pozitív fejleményekben – jegyezte meg.
Viktor hozzátette, ahogyan a gitározás, úgy a lovaglás is egyfajta terápia a számára.
– A lovaglás hihetetlen módon lecsillapítja és rendbe teszi az idegrendszert. Ha az ember ideges amiatt, mert a ló és nem úgy nem azt csinálja, amit ő akar, akkor az állat azonnal lemerevedik. De mihelyst elkezdesz feloldódni, ellazulni, a ló is partner lesz. Ha rajta ülsz, akkor nem rágódhatsz a múlton vagy nem aggódhatsz a jövőn, csak a jelenben lehetsz. Vágyam eljutni egy tereplovaglásra vagy egy több napos lovastúrára. Nagy szerelem lett ez is, akárcsak a zenélés. Mindkettő gyógyít és feltölt – emelte ki.
