Ugyan a tervek szerint már jövő januártól jövedékiadó-mentesen lehet majd pálinkát főzni mind otthon, mind főzdében, néhány szabályt azonban így is be kell tartani.
Többek szerint akkor a legjobb a gyümölcs, ha átlátszó. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják.
A desztillálóberendezést, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Fontos pontja ez a szabályozásnak, hisz a minőségi pálinkát előállítók előszeretettel méretik meg magukat, illetve terméküket különböző versenyeken.
Az orosházi és környékbeli pálinkafőzők számára a legkézenfekvőbb ilyen lehetőség az Orosházi Hagyományok-Ízek Verseny, melynek pálinka versenye az évek alatt az egyik legrangosabb hazai megmérettetéssé nőtte ki magát. Idén már hat zsűri, 230 párlatot bírált el. Az Orosháza és Térsége Gazdakör segít e mellett, a nagy hazai és a rangos külföldi versenyekre is eljuttatni az orosházi főzők termékeit. Rendszeres vendégei a Zentai Szent Miklós Pálinka Lovagrend nemzetközi versenyének, de ott vannak a szlovákiai, erdélyi nagy rendezvényeken is. Ide eljuttatják azok párlatait is, akik nem tagjai a gazdakörnek.
2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka megnevezést Ausztria négy tartományán kívül (ahol csak a „barackpálinka” név használatára megengedhető) kizárólag Magyarország alkalmazhatja termékeire. A pálinka azóta hivatalosan is hungarikum. A törvény értelmében pálinkának csak azok a gyümölcs- és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
