Horváth György pálinkamester szakmérnök beszélt lapunknak a jó pálinka titkáról és pályájának kezdetéről. A nagyszénási fiatalember jelenleg egy ismert és elismert békéscsabai pálinkafőzdénél látja el feladatát, minden érzékszervével azon dolgozik, hogy a legtöbbet hozhassa ki a gyümölcsökből.
Mikor kóstolt bele a pálinkák világába?
– A pálinkák világába egyetemistaként csöppentem bele, egyfelől megvolt hozzá a családi háttér, úgy mint a jó minőségű gyümölcs, úgy mint a jó főzde, ahová édesapám hordta főzetni a cefréjét. Mivel érdekelt a téma, így kissé beleástam magamat, hogy hogyan is lehet még jobb cefrét készíteni. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként végeztem Szarvason, de már ekkor éreztem, hogy én szívesebben foglalkoznék pálinkával. Beiratkoztam az akkor még Budapesti Corvinus Egyetemre, ahol két évvel később pálinkamester szakmérnöki diplomát szereztem.
Mivel foglalkozik egy pálinkamester?
– Munkám során felügyelem a gyümölcsök feldolgozását, én felelek az erjesztésért. Minden érzékszervünk azon van, hogy a legtöbbet hozhassuk ki a gyümölcsökből. A főzés mellett a raktározási, készletezési munkák is a napi rutin részét képezik.
Milyen pálinkákat készít, milyen alapanyagból dolgozik?
– Gyakorlatilag bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből készíthető pálinka. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a klasszikusok uralják a piacot: vezet a barack és a szilva, de szorosan követik őket a birs, vilmoskörte, szőlő, meggy és cseresznye.
Szakmailag mi a jó pálinka ismérve?
– A jó pálinkát könnyű felismerni: finom gyümölcsös illata van, felismerhető, hogy milyen gyümölcsből készült. Az illata nem fáradt, fülledt vagy főttes, kiváltképp nincs technokol vagy körömlakklemosó illata. Aki ilyen pálinkával találkozik, ott sajnos valami, de inkább több tényező sem az elvártak szerint alakult.
Miben szeretne még fejlődni?
– Fejlődni mindig lehet, nincs két egyforma évjárat, ezáltal a gyümölcsök beltartalma sem mindig egyforma, így az egyes évek más-más pálinkákat szülnek. Mindig jelennek meg új fajták, amiből a legtöbbet kell kihozzuk. Mivel nemcsak lokális, hanem globális piacokról beszélhetünk, így főzőmesterként nyitottnak kell maradnunk új, nemzetközibb italok készítése felé is, amit sok esetben egy előzetes tanulási időszak előz meg.
Milyen célok vannak az idei évre?
– Idén egy hasonló nemzetközi itallal indítottuk az évet, elkezdődött a gin fejlesztése és gyártása. Van még néhány kipróbálásra váró egzotikus gyümölcs. Szeretném megnézni, milyen párlatot tudok készíteni belőlük, mielőtt még a hazai gyümölcsök elárasztanak.
fotók: Horváth György és a Gyulai Pálinkafesztivál tulajdona
