Nap mint nap járjuk a város utcáit, sőt még nevükön is szólítjuk azokat. Dénes tanító, Horváth pap vagy épp Mikolay utca. Ezek a nevek valaha hús-vér embereket takartak, mégpedig olyanokat, akik orosházi gyökerekkel bírtak, vagy itt tettek nagyot a köz érdekében. Hogy kik is ezek az emberek, akikről a tisztelet jeleként utcát neveztek el? Új rovatunkból kiderül.
Az e heti választottunk Csizmadia Sándor, kinek emlékét 1937 óta őrzi utca Orosházán. Következzék most tíz érdekes momentum az ő életéből.
Csizmadia Sándor: 1871. Vásárhelykutas – 1929. Budapest
Munkásköltő, újságíró, földművelődési népbiztos, Magyar Nemzeti Munkáspárt országgyűlési képviselője, az I. világháborúig a szociáldemokrata földmunkásság egyik legismertebb vezetője
1) A parasztság soraiból indult útja. Szülei Orosházáról költöztek Vásárhelykutasra, ahol apja vasúti őrként dolgozott. Önéletrajzi visszatekintésében azt írja, ő maga konkrétan a vasútállomáson látta meg a napvilágot. A négy elemit Orosházán végezte kitűnő eredménnyel.
2) Tizenöt évesen béres lett a vásárhelyi pusztán. 18 évesen találkozott először Petőfi Sándor verseivel. (Később versei után többen második Petőfinek tekintették). Katonaként kivezényelték az 1891. május eleji békéscsabai munkás zavargók megfékezésére. Itt hallott először olyan munkásokról, „akik azt hiszik, nekik nemcsak dolgozni kell, hanem valamihez szavuk is lehet.”
3) Megismerkedett olyan titkos szervezetbe tömörült szocialistákkal, akik a munkások tanítását és a munkaviszonyok javítását szorgalmazták.
4) 1984-ben belépett az orosházi szociáldemokrata pártszervezetbe, cikkeket írt a Népszavába, majd annak egyik szerkesztője is lett.
5) 1896-ban kiadták A földművelő munkásság helyzete és feladata című könyvét. A Földmívelő lap szerkesztője lett, mely később Világszabadság néven működött tovább.
6) 1897-től üldözik, 1898-ban kiutasítják a fővárosból. Izgatás vádjával (vagyis cikkei miatt) fogházbüntetésre ítélték. Verseiben is a proletárforradalmat hirdeti.
7) Életében több mint 30 önálló verseskötete jelent meg (többek közt Proletár költemények, Küzdelem), emellett fordított, valamint elbeszéléseket (például a Munkás emberek) és regényeket is írt.
8) A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének elnökévé választották. Károlyi Mihály kormányában földművelésügyi államtitkár lett. Földművelésügyi népbiztosként is működött, de a kommunista diktatúra idején szembekerült a rendszerrel, így fegyelmezetlennek minősített magatartása miatt Kun Béláék leváltották. Szakított a szociáldemokrata párttal.
9) Megalakította a Magyar Nemzeti Munkáspártot. Orosháza parlamenti képviselője lett.
10) A húszas években szélütés érte. Ezután nem tudott beszélni, sőt írni vagy olvasni sem. Önnön kezével vetett véget életének.
Szöveg forrása:
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig
Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról
hu.wikipedia.org
Kiemelt kép: citatum.hu
