40 év pályafutása zárult le augusztus 31-én, a Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola idei tanévnyitó ünnepségén. Kisné Bor Emíliát köszöntötték nyugdíjba vonulása alkalmából, aki attól az intézménytől köszönt el, ahol annak idején tanulmányait is megkezdte, majd számos generációt tanított történelemre.
– Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen ugyanabból az iskolából mentem nyugdíjba, ahol annak idején a tanulmányaimat is elkezdtem. Korábban több elképzelésem is volt, hogy mivel is szeretnék foglalkozni, a tanítást akkor határoztam el, amikor középiskolás voltam és az akkori osztályfőnököm inspirált engem arra, hogy történelem szakos tanár legyek – idézte fel Kisné Bor Emília.
Így döntött és egy pillanatig sem bánta meg, egy apró kitérőt leszámítva negyven évig tanított a Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában. Az iskolai hierarchia szinte minden lépcsőfokát bejárta, hiszen dolgozott napközivezetőként, munkaközösség vezetőjeként, igazgatóhelyettesként, általános igazgatóhelyettesként, főigazgatóhelyettesként és igazgatóként is.
1981-ben kezdte meg a munkát, miután megszerezte a alapdiplomát az Egri Tanárképző Főiskolán. Később, 2008-ban bölcsészként elvégezte az egyetemet és két szakvizsgát is tett. Ezt azért is tartja fontosabb momentumnak az életében, mert több éven keresztül dolgozhatott az SZTE MTA Képességkutató Csoporttal, akikkel több kutatásban, tesztfejlesztésben vett részt.
– Azt a kis kitérőt 2009-ben tettem, amikor a Polgármesteri Hivatalban dolgoztam 11 hónapot, de visszahúzott a szívem a tanításhoz. Nem is tudnék kedvenc időszakot kiemelni ebből a 40 évből, hiszen nagyon sokrétű volt a munkám, ami boldog és nehéz pillanatokat is tartalmazott. Egy dolog biztos, egy pillanatig sem bántam meg, hogy ezt az életpályát választottam – mesélte.
Az évek során több publikációt is írt az iskola történetével, a közoktatással, pedagógusképzéssel, vagy a kompetenciák fejlesztésével kapcsolatban. Az iskola idei tanévnyitó ünnepségén, a diákok köszöntése mellett nyugdíjba vonuló kollégáiktól is elköszöntek. Mint mondta, nagyon jólesett számára a köszöntés, de szívesen vált már meg pozíciójától, hiszen hosszú volt a 40 év. Több generáció képviselői is tanárnő megszólítással köszöntik, ha találkoznak vele.
– Orosházán nem sok olyan ember van, akivel ne találkoztam volna a pályám során valamilyen szinten. Sokan vannak, akiknek pedig szüleit, gyermekét, unokáját taníthattam. A munkámra visszatérve elmondhatom, hogy az oktatás mellett tudományos munkát is végeztem a gyerekekkel, Kutató Gyermekek Országos Versenyét is nyertünk egyszer. Így visszatekintve viszont nem az eredményekre vagyok a legbüszkébb, hanem, hogy sok emberrel sikerült megszerettetnem a történelmet. Én mindig a gyerekekért dolgoztam, ők voltak számomra a legfontosabbak – tette hozzá.
Mint mondta, ezentúl több időt szeretne családjával tölteni, ha pedig úgy adódik, unokáinak is segíteni a tanulásban. Ezen kívül több időt szeretne szakítani kedvenc hobbijaira, az olvasásra és a színházra.
