Élelmiszer kiadásaink közt jelentős helyet foglal el a húsok vásárlása. Milyen most a helyzet, hogyan változott az elmúlt évhez viszonyítva? Erről kérdeztük az Atalante Kft. vezetőjét, Benkő Lajost.
– A cég kicsiben tükrözi az országos húsipari tendenciákat. A sertésvágás mennyisége nagyon hasonló a tavalyihoz. Idén 9619 sertést vágtunk az első félévben. A tavalyi teljes mennyiség 18360 volt. A régebbi, akár húsz éves adatokhoz képest, az összetételben van nagy változás. Jelenleg a feldolgozott sertések 99%-a nagyüzemekből származik, míg régebben jelentős volt a háztáji tartásban nevelt állatok aránya. Az Európai uniós élelmezésügyi és állattartási szabályozások rendkívül lecsökkentették a háztáji állományt. Az értékesítést az idén befolyásolta a koronavírus. Ez főként a nagykereskedelmi forgalomra vonatkozik. A határok időszakos lezárása miatt változott az export-import arány. A sertéspestis a házi sertések közt Magyarországon nem fordult elő, de a vaddisznó állományban jelen van, így ez is Demoklész kardjaként függ a fejünk felett. Főként a távol keleti országok léptetnek életbe időnként korlátozásokat. A tavalyi évhez képest a nagykereskedelmi forgalom minimális csökkenést mutat, a kiskereskedelem viszont járványtól függetlenül tartja a szintet, sőt kis emelkedést is mutat. Ebben nem csak az árak, de a forgalom növekedése is benne van – tájékoztat Benkő Lajos.
– Az embereket első sorban az árak izgatják. Mi a helyzet ebben a szegmensben?
– Az árakat alapvetően befolyásolja az élő sertés felvásárlási ára. A tavalyi évben ez emelkedett. Ez év elején elérte az 500-530 forintot kilónként, aztán elkezdett folyamatosan csökkenni, egészen a mostani, 380-410 forintig. Ezzel majdnem szinkronban mozognak a boltok hús árai is. Januárban egy kiló csont nélküli comb 1590 forintba került, mostanra ez kissé mérséklődött, 1300-1350-re. A nagy áruházláncoknak persze nagyobb a mozgástere, ezzel együtt az árképzés is.
Egyébként az árakat egyfelől a meghatározó, nagy húsüzemek, másfelől – mivel importáljuk az országban értékesített sertéshús mintegy felét – az uniós, főként a német élősertés árak határozzák meg. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy ez utóbbi Euróban van meghatározva. Sokan gondolják, hogy egy jó takarmány termés lefelé módosítja az árakat, de érdekes módon ez tényező a rangsorban a negyedik, ötödik helyen szerepel csak. A magyar vágóhidakon 2020 első félévben 2.260.000 sertést vágtak (aminek nagyjából fele származott importból). Ez 30.000-rel kevesebb a 2019 első félévi adatnál. Ideális a hatmillió körüli sertés létszám lenne, ezzel szemben a hárommilliót sem éri el a magyar sertésállomány.
– Mi a helyzet a marhahússal, a szarvasmarha állománnyal?
– A szarvasmarhák magyarországi létszáma kilencezerrel nőtt a tavalyihoz képest. Ez úgy a tejtermelésnél mint a hús értékesítésnél jelentős. A húsmarha exportunkat tudtuk növelni. A hazai marhahús ára, ami itthon jórészt a Holstein-fríz fajtát jelenti, nagyjából megegyezik a tavalyival.
