Alexandra Szlovákiából Sátoraljaújhelyre, majd Sárospatakra, végül Orosházára költözött. Miért lett számára Orosháza a végső állomás? Elmeséli nekünk.
Vaszily Alexandra öt éve költözött Orosházára, és azóta is nagyon szeret itt élni. Igaz, először furcsának találta, hogy itt minden olyan „lapos”, a dimbes-dombos vidék után a nagy magyar síkság, az Alföld új élmény volt a számára. De hamar megszokta, hogy itt igen messzire el lehet látni, és az öt év alatt annyi pozitívumot fedezett fel a városban, hogy esze ágában sincs elköltözni.
– Kelet-Szlovákiában, Királyhelmec városában születtem, a szüleim magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok. Általános iskolába Szlovákiában jártam egy magyar nyelvű oktatási intézménybe, ahol magyarul folyt a tanítás, de azért volt szlovák nyelvi óránk is, úgyhogy valamilyen szinten megtanultam azt is. Nagy szükségem nem volt ugyan rá, hiszen Királyhelmecen mindenki magyarul beszél. Két osztálytársammal elterveztük még általánosban, hogy mi Magyarországon fogunk továbbtanulni. Minden vágyam az volt már kislány korom óta, hogy itt éljek. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de erről álmodoztam. Úgyhogy a középiskolát már Magyarországon, Sátoraljaújhelyen kezdtem – mesélte Alexandra.
Ehhez a városhoz köti első munkahelye is, majd Sárospatakon talált magának új állást. Itt ismerkedett meg makói születésű párjával.
– A kedvesem akkor már Orosházán lakott, itt talált magának munkát körülbelül húsz évvel ezelőtt. Miután megismerkedtünk, én is ide költöztem, és bár azóta ő már Szegeden dolgozik, úgy döntöttünk, nem költözünk el, mert mindketten nagyon szeretünk itt élni – emelte ki.
„Otthonosabban érzem itt magam”
Alexandra Magyarországra költözésekor úgy érezte, itt mások az emberek. Közvetlenebbnek, barátságosabbnak érezte őket, mint Szlovákiában.
– Sokkal otthonosabban érzem itt magam. Az itt élők szerintem kedvesebbek, nyitottabbak és udvariasabbak is. És nem csak egy üzletben vagy az utcán érzékeltem ezt, hanem még a hivatali ügyintézés során is. Sokkal könnyebben el lehet intézni bármit, mint Szlovákiában. Emlékszem, mikor itt az ügyintéző meglátta, hogy szlovák állampolgár vagyok, azonnal a segítségemre sietett. Emellett szerintem jóval rugalmasabban is megy itt minden. Számomra például hihetetlen volt, hogy akár e-mailben is tudok ügyet intézni – folytatta.
Szandra nagyon szépnek találja Orosháza belvárosát. Úgy véli, igényes és rendezett környezet várja itt őket nap mint nap sétáikkor.
Óriáscsúszda és labirintus – ezeket még el tudná képzelni
– A sok zöldövezet valódi kincs. Mindenfelé formára igazított cserjék, bokrok, színes virágok várják a járókelőket. A főtér szerintem gyönyörű, imádom a csobogókat. A gyerekekkel rendszeresen járunk ide, és nagyon örülök annak, hogy mivel távol esik az úttesttől, nem kell folyamatosan azon aggódni, hogy kiszaladnak az autók elé. Gyopárosfürdőt is gyakran látogatjuk. Nem túl nagy a strand, de minden megvan benne, ami kell. Benti és kinti rész, gyerekmedencék, csendes, nyugodt, szép környezet. Én a várossal kapcsolatban épp így érzek. Nem túl nagy, de nekünk így ideális. Nekem nem kell több üzlet, több inger. Mindent megtalálok itt is, amit szeretnék – fűzte hozzá.
Szandra egyetlenegy dolgot hiányol csupán Orosházában, de rögvest megjegyzi, az is csak egy apróság.
– Igaz, játszótér van sok a városban, de nagyon örülnénk egy szép játszóháznak. Tudom, van egy, de az tőlünk nagyon messzire van. Jó lenne, ha a központban, a belvárosban is létesülne egy. Persze nem létfontosságú, de egy jó ugrálóvárnak, meg egy óriáscsúszdának, vagy egy többszintes labirintusnak biztosan nagyon örülnének a gyerekek – jegyezte meg mosolyogva.
