2020. szeptember 1-jével életbe lép a gyakorlatban is az új Nemzeti alaptanterv (NAT). Módosulnak az óraszámok és több tantárgy felépítése is, ezek a változások az első, az ötödik és a kilencedik osztályosokat érintik. A Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában jártunk, hogy a legfontosabb újításokról kérdezzük az ott tanító pedagógusokat.
– Az első osztályban az óraszámok jelentősen csökkennek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszáma is kevesebb lesz, ráadásul emellett a környezetismeret csupán 3. évfolyamtól válik tantárggyá, az első két évfolyamon még beleépül a magyar nyelv és irodalom oktatásába. Az írás és olvasás időszaka megnyúlhat a második évfolyam végéig, erre kihasználandó lehetőségként kell tekintenünk – mondta el Nácsa Judit alsós tanító.
Az íráselőkészítés, ami eddig egy hat hetes időszak volt, most kibővül, és jóval több idő, fél év jut majd rá. A pedagógusok úgy vélik, szükség van a hosszabb időre, hiszen a mai gyerekek szem- és mozgáskoordinációja valamelyest lassabb ütemben fejlődik, mint ahogy azt a korábbi években az elsős kisgyermekeknél tapasztalták.
Teamtanítás, azaz akár egyszerre több pedagógus egy tanórán
Fontos céllá válik, hogy a pedagógusok olyan foglalkozásokat szervezzenek majd a tanulóknak, melyek megvalósításakor a gyerekek egyszerre több tudományterülettel ismerkedhetnek meg. A jövőben az is elképzelhető lesz, hogy egy-egy órát egyszerre több pedagógus tart majd. Lényeges feladatként tekintenek az olvasóvá nevelésre is, az új Nemzeti alaptantervben kiemelt helyen szerepel majd az olvasási, szövegértési és kommunikációs képességek fejlesztése. Emellett a nemzeti, kulturális hagyományok is előtérbe helyeződnek.
– Az ének-zene kapcsán 5. évfolyamban történik meg a legnagyobb változás, itt a duplájára emelkedik az óraszám. Eddig 36 órájuk volt a tanulóknak egy tanévben, 2020-tól 72 lesz. A népzene kiemelt szerepelt kap, népdalaink és más népek dalaira helyeződik a hangsúly – emelte ki Verasztóné Kiss Gabriella, felsős magyar és ének-zene tanár.
A differenciálásra, azaz az egyéni tanulásszervezésre még nagyobb figyelmet fordítanak idén szeptembertől az iskolákban. Azokra a hátrányokra, különbözőségekre, – melyekkel a gyerek az iskolába érkezik – úgy tekintenek majd, mint egy kihívásra, melyhez a pedagógusoknak kell alkalmazkodnia. A biztos alapok megszerzésére az első időszakban több időt, két évet kapnak majd a gyerekek.
Emellett kiemelendő, hogy nagyobb szabadságot kapnak a pedagógusok a tantervet illetően, azaz az óraszám 80%-át kell csupán a kerettantervben foglaltakra fordítani, a maradék 20%-nyi órákon szabadon választott témákat dolgozhatnak fel a tanárok a diákokkal. Megváltoznak a fejlesztési célként megjelenő tanulói kompetenciák is, a 2012-es NAT-hoz képest a számuk is kevesebb lett.
Az új NAT bizonyára sok kihívás elé állítja majd a pedagógusokat és a tanulókat is, hiszen a kötelező heti óraszám csökkentése nem jár együtt a tananyagcsökkentéssel. Vagyis ugyanazt a mennyiséget kell majd rövidebb idő alatt megtanulnia a diákoknak. És ez csupán néhány részlet a szeptembertől életbe lépő, módosított Nemzeti alaptantervből.
Kiemelt kép: A korábbi években használt könyveket rendszerezik a pedagógusok. (Fotó: Rosta Tibor)
