A napokban kapták kézhez az elismerésben részesülő diákok az Emberi Erőforrások Minisztériumának levelét. A „Magyarország jó tanulója, jó sportolója!” címet Orosházáról négyen érdemelték ki.
Sorra vesszük a kitüntetett tanulókat és megkérdezzük, mennyi fáradságos munkaóra és izzadságcsepp szükséges a sikerhez.
A 17 éves Patyi Ákos a Táncsics Mihály Gimnázium tanulója és az Orosházi Judo SE versenyzője. A 4,93 tanulmányi átlagával és az országos diákolimpiai bajnoki címével érdemelte ki az elismerést.
– Jelenleg a Táncsics Mihály Gimnázium 11. évfolyamos tanulója vagyok matek-fizika szakon. Érettségi után egyetemre szeretnék menni. Rengeteget gondolkodtam azon, melyik pályán szeretném választani. Ebben a pillanatban nagyon hajlok a mechatronikai mérnöki szak felé, az egyetemben magában viszont még nem vagyok biztos. A sporttal és azon belül a judoval már 4-5 éves koromban találkoztam, amikor apukám levitt az első edzésre, azonnal beleszerettem a sportágba. Legjobban a különféle technikák fogtak meg, és azok végrehajtása. Tovább növelte a sportág iránti szeretetemet a családias társaság. Mindenki kedves és segítőkész volt, ezért nagyon jól éreztem magam, az edzések kemények voltak, de minden pillanatát élveztem.
– Nálatok családi hagyomány a sport szeretete.
– Az biztos volt, hogy sportolni fogok valamit, hiszen a családból mindenki sportol vagy sportolt. Apukám 11 évig birkózott, utána váltott judora. Anyukám úszott, atletizált, triatlonozott és hétpróbázott. Apai ágon, Patyi Béla nagypapám atletizált, asztaliteniszezett, valamint labdarúgó edző volt nagyon sokáig, a nagymamám pedig kézilabdázott. A nagybátyám szintén birkózott. Anyai ágon a nagypapám, Bogdánffy Csaba asztaliteniszezett, később annak lett edzője. Nagymamám kézilabdázott és úszott is. A nagybátyám szintén az asztalitenisz szerelmese volt.
– A sport mellett a tanulás is jól megy. Hogyan tudod beosztani az idődet?
– Nagyon szoros az időbeosztásom. Össze lehet egyeztetni a versenysportot a tanulással, viszont rengeteg lemondással jár. Az edzések végett gyakran éjszakákba folynak a tanulások. Sok olyan programról kell lemondanom, amelyeken nagyon szívesen részt vennék, viszont ha eredményt akar az ember, akkor tennie kell érte. Szerencsére a sok lemondásnak és erőfeszítésnek megvan az eredménye. Rengeteget köszönhetek az edzőmnek, Tóth Bélának, illetve apukámnak, Patyi Gábornak, hiszen a kezdetektől fogva terelgettek a helyes úton és juttattak el oda, ahol vagyok, nem beszélve a csapattársaimról, akikkel számtalan versenyre készültem fel. A sportnak köszönhetően építettem ki sok olyan kapcsolatot országszerte, amelyekre máskülönben sosem tehettem volna szert, továbbá több olimpikonnal és világbajnokkal is volt szerencsém találkozni.
– Tételezzük fel, hogy vírusmentes napokat élünk. Mi a napi órabeosztásod?
– Vannak olyan napjaim, amelyek hajnali ötkor kezdődnek. Ilyenkor a suli előtt reggeli edzésre megyek az OSBK-hoz. Innen indulok hét óra felé az iskolába, gyakran éppen becsöngőre érek be. Itt a sulis napom délután 13:00-14:00 óráig tart. Innen hazafelé veszem az irányt. Eszek valamit és nekikezdek tanulni, hogy minél kevesebb maradjon edzés utánra. Az edzések 18:00-tól 20:00-ig tartanak. Mire hazaérek, az óra simán üti a 20:45-öt, de nem egyszer láttam már, hogy 21:00-t mutat. Megvacsorázok, letusolok, majd olyan 21:30-21:45 körül nekikezdek tanulni, egészen éjfélig, de ha úgy adódik, hajnal 1-ig. Ezután lefekszek aludni, és kezdődik az egész elölről.
– Ezek hallatán szerintem senki sem irigykedik a sikereidre. Meddig szeretnél eljutni a judoban?
– A judoban két módon lehet érvényesülni. Vannak, akik a vizsgára mennek, és az a céljuk, hogy minél hamarabb megszerezzék a mester fokozatot. Nekem ez az egyik célom. A másik út, amelyben jobban érdekelt vagyok, az a versenyzés. Lehetőség van hazai, illetve nemzetközi szinten is összemérni a tudásunkat más versenyzőkkel szemben. Természetesen, mint minden versenyzőnek, a legnagyobb álmom kijutni az olimpiára, és megnyerni azt. Ha nem is a 2021-es Tokiói Olimpiára, de a következőre mindenképpen szeretnék kijutni és képviselni a hazámat. Persze ehhez rengeteget kell még edzeni és készülni.
