276 esztendeje, hogy a mai Orosháza területére megérkeztek azok a zombai családok, kiket evangélikus hitük miatt üldöztek el. Az ősök emléke együtt él a várossal, mint múlt, jelen és jövő, a telepesek leszármazottai büszkék gyökereikre. Idézzük fel, hogy mi is történt 276 éve.
Orosházát Báró Harruckern Ferenc Domokos telepítette be az apjától, Harruckern János Györgytől örökölt birtokot annak 1742-ben bekövetkezett halála után. Az örökölt területet hasznosítani szerette volna az ifjabb Harruckern, az akkori megyei főispán, ezért telepesek keresett. Olyan telepeseket, akiknek egy vallásuk és egy nemzetiségük van.
Az ígért szabad vallásgyakorlás és elegendő mennyiségű föld ígérete csábította a a területre azokat a zombai evangélikus, szabad költözködésre jogosult magyar családokat, akiket vallásuk miatt az ottani katolikus földesúr hitük miatt üldözött el. A betelepülő ősök még 1743-ban küldöttséget indítottak Csabára Harruckern Ferenchez, akivel sikerült megegyezni, majd értesítették az otthon maradtakat. Közülük hetven család még a tél beállta előtt elhagyta a Tolna megyei települést, megérkeztek Csabára, ahol átteleltek.
1744. április 24-én Dénes Sándor tanító vezetésével érkeztek meg az orosházi pusztába. A mai Táncsics utca keleti oldalán és a Zombai utcán vertek tanyát. Magukkal hozták Orosháza egyik, talán legféltettebb szimbólumát és ereklyéjét, a zombai harangot, amely ma az evangélikus templom oltára mellett kiállítva emlékezteti a város lakóit múltjukra, őseikre.
Ahogy teltek az évek, úgy vált az éledező pusztából Békés megye legiparosodottabb városa, a magyar üvegipar fellegvára, a libamáj bölcsője, közel 30 ezer ember igaz otthona. Hangos ünnepség helyett a csendes emlékezésé most ez a nap. Boldog születésnapot Orosháza!
Forrás: oroshazimuzeum.hu
