A koronavírus járvány idején az emberek a védőoltás mielőbbi kifejlesztésében reménykednek. Mikorra várható ez? Prof. Dr. Duda Ernő biológus, immunológus, virológus, genetikus szakember válaszol.
– Mivel a védőoltást egészséges embereknek adjuk, így az annak kifejlesztésével kapcsolatos szabályok nagyon szigorúak. Szigorúbbak, mint a gyógyszereké. Ráadásul mivel a világban terjed az az őrült nézet, hogy a védőoltások ártalmasak, így nem engedhetjük meg azt, hogy ne jó vakcinát adjunk ki a kezünkből – kezdte a professzor.
Prof. Dr. Duda Ernő elmondta, rengetegféle védőoltás van már készen. Jelenleg 37 cég dolgozik ennek kifejlesztésén, és ezek közül legalább hat van már olyan állapotban, amit akár holnap be lehetne adni az embereknek.
– Ezek még csak vakcinajelöltek. Ezeknek végig kell menniük egy hosszas kipróbáláson. Bizonyítani kell egyrészt, hogy semmiféle mellékhatásuk nincs, másrészt természetesen azt, hogy védenek a vírussal szemben – folytatta.
Hogyan működik a tesztelés?
A vírus hatásosságának tesztelésére a következő módszer áll rendelkezésre.
– A kísérletben részt vesz néhány száz olyan ember, akit beoltanak a vírus ellen, illetve néhány száz olyan személy is, akit nem. Ezt követően azt várjuk, hogy ezek az emberek megfertőződjenek. Nem tehetjük ki őket mesterségesen a megfertőzésnek, hiszen az orvostudománnyal teljesen ellentmond az, hogy egészséges embereket megfertőzzünk egy potenciálisan halálos vírussal. Tehát várnunk kell egy-két hónapot, míg az oltatatlan csoporton belül elég sokan megbetegednek ahhoz, hogy egy jelentős különbséget lássunk a kettő csoport között. Szerencsés esetben ugyanis a beoltottak közül senki sem fog megbetegedni. Ha így történik, akkor azt mondhatjuk, hogy egy hatásos védőoltás van a kezünkben – folytatta Prof. Dr. Duda Ernő.
Szembe kellene menni az eddigi etikai törvényekkel?
Egy ilyen kísérlet több hónapot is igénybe vesz, és azt követően ezt még ki is kell értékelni. Addig pedig még csak az esélye sem merülhet fel az oltóanyag használatának.
– A tudományetikusok felvetették azt, hogy most, ebben a helyzetben, mikor akár milliók halhatnak meg, nem kellene-e eltekinteni a nagyon szigorú szabályoktól. Vagyis nem lehetne-e mondjuk 100 embert potenciálisan kitenni ennek a vírusnak annak érdekében, hogy a többi embert megmentsük? Nem lehetne-e felkérni 100 önkéntest, hogy megfertőzzük őket? Természetesen ezt követően borzasztóan vigyáznánk rájuk, a kórházban folyamatosan figyelnék őket. Ők lennének a kontrollcsoport, akik nem kapnának oltást, és lenne egy másik csoport, akiket pedig beoltanánk, és után fertőznénk meg. Ez egy hatalmas fordulópontot jelentene az orvostudomány történetében, hiszen ez etikailag teljesen szembemenne az eddigi törvényekkel – emelte ki a professzor.
A megoldás talán egy dohánynövényben rejlik?
A virológus elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a védőoltások fejlesztése területén olyan elképesztő fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben, amit legfeljebb a számítástechnika területén láthattunk. Így kizártnak tartja, hogy a jelenlegi hat vakcinából legalább egy ne legyen hatásos.
– Egy védőoltás kifejlesztésének többféle módja lehet. Létezik olyan, mikor is egy legyengített vírussal oltják be az embereket, és ezzel szemben alakul ki egy immunválasz. Napjainkban megjelentek egészen más elven működő védőoltások is, mikor a vírus egyetlen olyan fehérjéjét választjuk ki, ami a vírus számára engedhetetlenül szükséges a fertőzéshez. Ha ezt megismertetjük az immunrendszerrel, akkor kialakul ez ellen egy védettség, ami azt jelenti, hogy a vírus nem tud labdába rúgni – folytatta a szakember.
Prof. Dr. Duda Ernő kiemelte, ez utóbbi elven a jelenlegi koronavírus ellen egy amerikai cég olyan dohánynövényt állított elő, amelyik termeli azt a fehérjéjét, ami ellen majd védekeznünk kell. Ezt a dohányt a szántóföldön tonnaszámra lehet termelni, és így rengeteg oltóanyagot tudnának belőle előállítani.
– Az ugyanis csak egy kérdés, hogy mennyi időbe telik kifejleszteni a vakcinát, de ott a következő is, mégpedig az, hogy ha én százmillió embert akarok védeni, akkor hogyan fogok tudni olyan bődületes mennyiségű védőoltást előállítani – tette hozzá.
A rokonai nyom nélkül eltűntek
A virológus professzor hangsúlyozta, nem tudjuk erről a koronavírusról, hogy a jövőben hogyan fog viselkedni.
– Ennek a vírusnak két rokona, a SARS1 és a MERS úgy tűntek el a Föld felszínéről, mintha sosem lettek volna. Nincs kizárva, hogy egyik napról a másikra ez is el fog tűnni, bár én ezt nagyon valószínűtlennek tartom. Nekem az a véleményem, hogy ez a vírus – főleg ha a harmadik világra is kiterjed – akkor velünk fog maradni. De remélhetőleg egy-másfél éven belül lesz ellene egy hatásos védőoltás. És nem csak, hogy lesz, hanem az előrelátók fel is veszik majd azt – zárta a szakember.
Kiemelt kép: szeged.hu
Az interjú április 6-án készült.
