A sorozat folytatódik az OrosCafén.
Egy sorozatot, ahol orosházi emberek mesélnek magukról, kicsit átitatva gondolataikat, érzéseiket a jelenlegi, rendkívüli helyzettel. Olyan emberek ők, akikre a legtöbben felnéznek bölcsességük, intelligenciájuk, tapasztaltságuk miatt. A “beszélgetés” nem kérdés-felelet formájában, hanem kicsit különlegesebb módon zajlik majd. Interjúalanyunk csupán egy-egy szót kap gondolatindítóként, majd arra kérjük, mondja el nekünk, mit vált ki belőle az adott fogalom.
Jelen helyzetben a legtöbben a koronavírussal kelünk és fekszünk. Ez a különleges helyzet azonban nem csak negatívumokkal járhat. Egy új szituáció új nézőpontba helyezkedésre, új értékrend felállítására késztethet minket.
Ezt a sorozatot egy kis lelki, szellemi felüdülésnek, feltöltődésnek szánjuk. Bölcs gondolatok, filozofálgatások várnak az olvasóra, második alkalommal Kohut Béla képzőművésztől, akit előző interjúalanyunk, Makuláné Gulicska Valéria választott a feladatra.
– Szavak. Játék a szavakkal? Ennek vannak remek mesterei, mint például általában az írók, költők, jogászok, humoristák stb. Tisztelem és „irigylem” is zsenialitásukat – kezdte Kohut Béla. – Magam művészetemben inkább csak fogyasztója, mint alkotója vagyok a szavaknak, bár kétségtelen a képek alá írt jól megfogalmazott cím sokat segíthet a nézőnek egy-egy mű értelmezéséhez. Szavak. Hat szó, amivel itt most kezdenem kellene valami értelmeset, valamit, ami talán másokat is elgondolkoztathat. Hat szó, ami sem tartalmi, sem formai vonatkozásban nem képvisel rangsort, de önmagukban fontosak lehetnek sokunk számára, így nekem is – folytatta gondolatait.
A számára kiválasztott, eheti hat szó a következő: függetlenség, képesség, elszántság, beilleszkedés, egyéniség, karma.
„Bár a sorban utolsó szó a karma, mégis úgy gondolom, ez a szó magába hordozza a másik öt szó tartalmi jegyeit is. A szanszkrit karma szó jelentése „tett”, „cselekedet”. Mai jelentése magába foglalja magát a tettet és annak visszahatását. A karma tan egy kozmikus törvény –a létezés 12 alaptörvénynek egyike- az egész létezést áthatja. A karma az ok-okozat törvénye, úgy is értelmezhetjük, mint a kozmikus igazságszolgáltatás törvénye. Az igazságosság a karma révén van jelen a létezésben. Mindenkivel csak az történhet meg, amit a karmájából adódóan jár neki, vagy amit önként vállalt. ( Az egyiptomi hieroglifák közül a bumeráng szimbolizálta a karmát.) Ha jót teszel, ha verbálisan is szeretetteljes tudsz lenni, ha gondolataid tiszták, pozitívak, akkor jó dolgok történnek veled. Ellenkező esetben a helytelen tettek, helytelen beszéd, helytelen gondolatok nehezebbé teszik létezésed, s mivel ez a létezés szintjén összeadódik, az egész emberiségét is. Tömören megfogalmazva idézném Rudolf Steiner (1861-1925) az antropozófia megalapítójának szavait: „a karma sorssá vált tett.”
Miután az ember a spirituális evolúció során individuummá vált, megjelent az individuális karma. EGYÉNISÉG lett, FÜGGETLENNÉ vált, kialakult az Én és Te viszonya, megkülönböztette magát környezetétől, kezdett elszakadni a természettől. Ez szükséges „rossz” volt, de így vált lehetővé, hogy szabad lényként kifejleszthesse magában többek között a jó és rossz közötti választás KÉPESSÉGÉT, ami által szabaddá vált, az önálló gondolkodást, akaratában az ELSZÁNTSÁG, a szociális életbe történő BEILLESZKEDÉS lehetőségének képességét.
Korunkban nagyon fontos, hogy a karmára ne Isten büntetéseként tekintsen az ember. A karmához nem szabad félelemmel kapcsolódni, hiszen ez az egyik legszebb, legértékesebb kozmikus törvény, ami világunkban működik. Azáltal, hogy saját bőrünkön tapasztaljuk meg tetteink, szavaink, gondolataink visszahatását, lehetőségünk van a tisztulásra, fejlődésre, a nemesedésre, a természethez való visszatalálásra, a felemelkedésre.
A karma nem azért van, hogy az ember szenvedjen tőle, hanem hogy tanuljon és fejlődjön általa, s mind ezt mai korunkban – a tudati lélek korában – tudatosan, és általam javasolt hetedik szóként, SZERETETTEL tegye.”
