A koronavírus-járvány nem csak turizmust vagy a vendéglátást törte derékba egyik pillanatról a másikra, de a zöldségtermesztők jelentős része is nagy bajba került. Az orosházi Havancsák Erika nem szerette volna, hogy a család munkájának eredménye a szemétben végezze, ezért a friss karalábét rendhagyó módszerrel értékesíti. A kapu elé kirakott portékából bárki szabadon vihet, az érte járó pénzt a becsületkasszába kell dobni.
Karantén, elbocsátások, tönk szélén álló vállalkozások. Mind a járvány következményei, és gazdasági szakértők szerint ez csak a kezdet. Sokaknak pedig a vég lehet. A harminc éve zöldségtermesztéssel foglalkozó Havancsák Erika is a túlélésért küzd, azt mondja, soha nem gondolta, hogy valaha ilyen helyzetbe kerül.
– Nem a helyi, kis piacokon árulok, a budapesti nagybani piacra járok 25 éve, biztos felvásárlóim voltak. Az elején még úgy tűnt, jó szezonunk lesz, de a nagy- és kiskereskedőim néhány hét alatt ellehetetlenültek, bezárták az üzleteiket, aminek következtében nem tudjuk eladni az árut – mondja elkeseredetten.
Így a mintegy négyezer tő egészséges, vegyszermentes, zsenge karalábé nem utazott Budapestre, helyette a fóliasátorban várta a sorsát. Ami biztos volt Erika és a párja, Darók József számára, hogy ott nem maradhat, le kell szedni.
– Sokat gondolkoztam rajta, hogyan kerülhetnének el, hogy zöldtrágyának kelljen kihordanunk a termést, és egyszer csak jött a becsületkassza ötlete. A 30 forint, amiért áruljuk igazából csak a mag és a tőzeg árát fedezi, a rengeteg munkát, amit belefektettünk, nem, de legalább jó helyre kerül a zöldség, nem vész kárba – fogalmaz Erika, aki a szóvivő szerepét vállalta a családból.
A teliszedett ládákat kitették a kapu elé egy tábla kíséretében, amelyre felírták az árat és azt, hogy a fizetés becsületkasszába történik. Nem kellett sok idő, hogy híre menjen az akciónak, tegnap alig győzték utánpótolni a portékát, hogy jusson mindenkinek.
– Ide jövök, mert egészséges, friss és nem olyan drága, mint a boltokban – mondja az épp megérkező Árvai Józsefné, majd elárulja, sejtette, hogy azért árusítják ilyen módon a karalábét, mert nem tudták piacra vinni. – A kiadásuk megvolt vele és valami bevétel is kellene, úgyhogy, ha a vásárlásommal tudok segíteni, szívesen megteszem – emeli ki.
– Arra kértem a vásárlókat, hogy apróval fizessenek, a bevételt naponta két-három alkalommal számfejtem és megírom róla a nyugtákat, hogy a jogszabályoknak is megfeleljünk. A sikernek – ha egyáltalán ebben a helyzetben mondhatom ezt – azért is örülök, mert megtiszteltetésnek veszem, hogy ilyen jól álltak a kezdeményezéshez az emberek, van nem egy olyan vevő, aki többszörös árat tesz a becsületkasszába – fejezi ki köszönetét Erika hozzátéve, nem csak saját maguk miatt aggódik, hiszen ebben a szektorban a hozzá hasonló őstermelőknek jellemzően nincsenek nagy tartalékaik, így most nagyon sokan a túlélésért küzdenek.
