Kevesebb definíciót kell megtanulniuk az alsósoknak, a középiskolások pedig a logaritmusos egyenletektől szabadulnak meg ősztől. A reformálás célja, hogy csökkentsék a tanulókra nehezedő terheket, és érdekesebbé, szerethetőbbé tegyék a tanórákat.
A Magyar Nemzet ma megjelent írásában taglalja, hogy 2020. szeptemberében komoly változások jönnek a matematika órák terén. Az általuk megszólaltatott Csapodi Csaba, a tantervi munkálatok matematikai munkacsoportjának tagja elmondta, a tananyagot a korábbi NAT-okra építve gondolták újra, úgy, hogy megőrizzék a szabályozás szellemiségét, ugyanakkor a tanulói terhek csökkentése érdekében az életkori sajátosságoknak megfelelően tolódjanak el a hangsúlyok.
Az alsó tagozaton a követelmények közül teljesen kikerül a definíciók ismerete. Ennek célja, hogy a hangsúly a konkrétumokhoz kapcsolódó megértésre és a cselekvő tapasztalatszerzésre helyeződjön. Felső tagozaton szintén ezen nézőpontok szerint alakították át a tananyagot, így az elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák megjelenítésére kerül a fókusz.
A középiskolai matematikában is jelentős változások lépnek életbe. A tananyagot úgy alkotják meg, hogy a kötelező minimum követelményekből kikerüljenek a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismeretek. A középiskolásoknak nem lesz kötelező az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzatának ismerete.
A szakember azonban kiemelte, a változás nem jelenti, hogy ezen műveletek nem lennének fontosak, csak azoknak a diákoknak érdemes jobban belevetniük magukat a matematika ezen világába, akik fogékonyak erre a tantárgyra, valamint tovább tanulásuk szempontjából szükséges birtokolniuk ezeket az ismereteket. A középiskolai matematikában újdonságként jelenik meg egyes tételek bizonyítása.
