Hogyan néz ki a valóságban a március 16-án életbe lépett digitális távoltatás? Az új munkarendről, annak negatív és pozitív hozadékairól a helyi iskolák vezetőit kérdeztük.
Március 16-án új rendelet lépett életbe, mely alapján a diákoknak nem az iskolapadban ülve kell megtanulniuk az adott tanév anyagát, és tudásukról számot adniuk sem az intézmények falain belül kell majd. Az új munkarend szerint otthon, digitális eszközök segítségével tudják majd elsajátítani a gyerekek a leckét, és ebben a formában fogják majd visszaadni azt, amit otthonukban, nagy önállósággal és önszorgalommal megtanultak.
A Székács József Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Nagy Róbert úgy gondolja, most egy jó lehetőséget kapott az intézmény arra, hogy élesben kipróbálja azt, aminek egyébként éppen a tanulási szakaszában járt. Az iskola ugyanis folyamatosan készült a digitális eszköztár kibővítésére, az ott dolgozó pedagógusok informatikai képzésen vettek részt ennek érdekében.
– A feladat nem változik. A tanár tanít, a diák pedig tanul. A hangsúlyok azok, amik el fognak tolódni. A tanár szerepe nem pusztán az lesz, hogy a tananyagot átadja, hogy megpróbálja az épp aktív vagy passzív befogadók fejébe beletölteni a tudást, hanem inkább segítenie kell majd a diákot a tanulásban. A diák tanulni fog, ő pedig digitális tartalmakat és eszközöket bocsát a rendelkezésére – hangsúlyozta Nagy Róbert.
Megnő a diákok és a családok felelőssége is
Az igazgató hozzátette, mivel a tanár nem tudja szigorúan követni azt, hogy a diák mikor és milyen formában végzi el a feladatát, így megnő a tanulók felelőssége is.
– A gyerekek ezek után nem mutogathatnak ujjal a tanárra, hogy valamit nem tanított meg nekik, nem úgy adott le egy bizonyos tananyagot. Ennek oka, hogy minden szükséges eszköz ott lesz a diákok kezében. Rendelkezésükre állnak a tankönyvek, a munkafüzetek és a digitális tananyag is. Az ő dolguk az lesz, hogy otthoni környezetben, de tanuljanak – folytatta az igazgató.
Nagy Róbert kiemelte, a gyerekek sokkal jobban be tudják ezáltal osztani az idejüket, hiszen maguk döntik el, mikor végzik el a kapott feladatokat. Nem kell korán kelniük, bemenniük nulladik órára, és nem szükséges hét vagy annál is több órát az iskolapadban tölteniük. De a jóval nagyobb szabadság jóval nagyobb felelősséggel is jár, ami nem csak a tanulóké, hanem a családoké, a szülőké is lesz.
– A kollégák azon fognak dolgozni, hogy a lehető legtöbb és leghatékonyabb segítséget nyújtsák majd a diákok számára. Sokkal több lehetőség lesz a kreativitásra is, hiszen ugyanahhoz a tananyaghoz többféle, az interneten digitális formában elérhető tartalmakat tudnak hozzátenni, ezekkel ki lehet egészíteni a már meglévő tankönyveket.
Mi lesz az érettségizőkkel?
– Úgy gondolom, nem lesz klasszisokkal nehezebb feladata az idén érettségizőknek. Eddig is az volt a végzős diákok dolga, hogy az általuk ismert tételekből felkészüljenek, majd számot adjanak. Ehhez rengeteg segítséget találnak az Oktatási Hivatal honlapján, ahonnan letölthetők az előző évek feladatsorai és annak megoldásai. Ami nehézséget okozhat a számukra, hogy most ebben a helyzetben sokkal nagyobb önállóságra van szükség a részükről. De alapvetően az érettségire való felkészülés nagyrészt egyéni feladata volt a korábbi években is a diákoknak. Az ő felelősségük most valamelyest megnő, de a szükséges anyagok és minden segítség a rendelkezésükre áll.
Nagy Róbert hozzátette, ennél izgalmasabb kérdés az, hogy lesz-e lehetőségük a végzősöknek az eredeti rendben tervezett érettségi időszakban vizsgázni. Erre azonban még senki sem tudja jelen pillanatban a választ.
