A téli szünetről visszaérkezve sok gyermek kezdi szorongva a januárt, főleg a nyolcadik osztályos fiatalok között, hiszen a félévi zárás előtt még sok dolgozatot, témazárót kell írniuk, az eredmény pedig számít a továbbtanuláshoz. Pszichológussal beszélgettünk arról, mi játszódhat le egy diákban akkor, ha nem úgy sikerül a félévi, ahogy szerette volna.
A január megterhelő időszak lehet, különösen a nyolcadikosoknak, hiszen a félévi eredményük számít a továbbtanuláshoz, emellett az írásbeli felvételiket is ebben a hónapban írják.
– Minden gyermekben más játszódhat le, ha a félévi eredménye nem úgy sikerül, ahogy szerette volna. Nagyon sok múlik a szülők, illetve a pedagógusok hozzáállásán – kezdte az ismertetőt Kovács Annamária, iskolapszichológus.
Hozzátette, érdemes átgondolnunk, hogy a diák miért érezheti rosszul magát.
– Nem mindegy, hogy amiatt, mert tudja, hogy jobb is lehetett volna a teljesítménye, vagy inkább a környezete reakciója miatt szorong. Elképzelhető, hogy érzi a tanuló, hogy a képességei nem állnak összhangban azzal, amit elvárnak tőle vagy, azzal amit önmagától vár el – mondta.
A szülőnek és a diáknak, akár a pedagógusokkal együttműködve, fontos megtalálniuk a „miérteket”. – Miért nem sikerült jól ez a félév? Tulajdonképpen mit is takar az, hogy nem sikerült jól? Pár négyest a kitűnő bizonyítvány helyett vagy több tantárgyból való bukást? Mindig a gyermek képességeit kell figyelembe venni, nem pedig egy általános mércét. Emellett érdemes elgondolkodni azon, hogy történt-e valami, ami megnehezítette a tanulást az elmúlt időszakban, vagy esetleg más okok vannak a teljesítményromlás mögött? – sorolta a pszichológus.
A másik fontos „miért” a szorongásra vonatkozik.
– Vajon attól tart a tanuló, hogy a szüleinek csalódást okoz a kevésbé jó tanulmányi eredmény miatt, vagy egy-egy tantárgy a „mumus” számára? Célszerű lehet azzal is megtámogatni a gyermeket, hogy elmondjuk neki: a bizonyítvány és a tanulás nem minden, illetve felhívni a figyelmét azokra az értékes tulajdonságaira, amit az iskolai érdemjegyek nem mérnek – hangsúlyozta Kovács Annamária.
Kiemelte, a szülői szigor önmagában nem segíti a gyermeket az iskolai életben való boldogulásban, vagy a félelmekkel, szorongásokkal való megküzdésben. A megértés, a támogatás és a következetesség azonban annál inkább.
– Az őszinte odafordulás, ítélkezésmentes segítés hosszútávon pozitívabb hatást válthat ki, mint a szigor és a büntetés. Emellett, az utóbbi nem is építi a szülő-gyermek kapcsolatot, hanem inkább rombolja. Fontos továbbá a gyermek életkorához igazított szabályok felállítása és a következetesség – hívta fel a figyelmet.
Kovács Annamária kitért rá, pszichológushoz akkor tanácsos fordulni, ha a szorongás nem múlik el a bizonyítványosztás időszakával, hanem hosszabb időn keresztül fennáll, illetve testi tünetekben is jelentkezik.
– Például rendszeresen gyomorgörccsel megy iskolába, hányingere vagy hasmenése van, szédül, fáj a feje a gyermeknek – magyarázta, majd zárásként hozzátette, ne feledkezzünk meg a „hangosan” szorongókról sem, akik problémás viselkedésük mögött meghúzódó ok a szorongás lehet.
(kiemelt kép: wmn.hu)
