Újabb orosházi író könyvbemutatójára várta az érdeklődőket a Justh Zsigmond Városi Könyvtár október 29-én. Stoeng Viktória elsőkönyves szerző Élet-Mesék és egyéb szürreálisan valós történetek című művével ismerkedhetett meg a nagyközönség, amely zsúfolásig megtöltötte az intézmény olvasótermét.

Stoeng Viktória neve nem ismeretlen Orosházán, igaz, nem az irodalom területén tevékenykedik: angolt tanít. Hosszú ideig maga sem gondolta, hogy egyszer könyvet ír, de mint mondta, az apró villanások, amelyekkel más is találkozik nap, mint nap, benne megragadtak és kikívánkoztak.
– Összesen 22 történet van a kötetben, körülbelül a fele, ami abszolút személyes tapasztalataim alapján született, a másik felében pedig van olyan, ami teljesen fikció és van egy néhány, ami úgy született, hogy valami kis pillanat egyszer megragadott és abból kerekítettem egy történetet – árulta el a kötet születésével kapcsolatban az írónő.

Több olyan mese is van a könyvben, ami utazás közben, például reptéren játszódik. Ezek mindegyike saját élményt dolgoz fel és Viktória abban bízik, hogy olvasásuk közben világossá válik, valóban az életből – szó szerint – ellesett sztorikról van szó, amelyek akárkivel megtörténhetnek és meg is történnek. Erre utal az írói álnév is, hiszen a kötetet a fedlap szerint Bárki Viktória jegyzi.

De hogyan kezdődött?

A szerző azt mondja, olvasni kicsi kora óta szeretett, onnantól pedig szerinte kellő fantáziával már csak egy lépés az írás.
– Igaziból egy megfelelő pillanat kellett hozzá, amikor fizikailag, földrajzilag és lelkileg is minden elcsendesedett körülöttem. Volt időm másra is gondolni, mint a mindennapi élet monotonitása. Jöttek a villanások, amik történetté alakultak a fejemben, és két-három hét alatt el is készültem a kötettel – mesélt az ihletről, amiből a könyv született. – Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd késztetést érzek arra, hogy ezekről a történetekről írja, de valahol benne voltak a fejemben, a lelkemben, az életemben nyomot hagytak, és úgy éreztem, eljött az ideje, hogy kijöjjenek belőlem – tette hozzá.

Az első lépéseket nem kellett önállóan megtennie, egy szakmai lektor és két író is segítette a munkát. Előbbi a helyesírás, utóbbiak – Verasztó Antal és Koszorús Oszkár – az írás terén adtak jó tanácsokat. Nekik mutatta meg Viktória a kötetet, ők pedig arra bátorították, nem tegye le a klaviatúrát, hanem folytassa a megkezdett utat.
– A legrégebbi történet olyan 15-20 éves, úgy tűnik, ennyi kellett hozzá, hogy beérjen. Van újabb ötletem, és remélem, nem kell megint két évtized a formába öntéséhez. Megpróbálom ezen túl tudatosabban alakítani a csendes heteket – ígérte mosolyogva.

A mű különlegessége, hogy az eladásából befolyó teljes összeget az InDahouse Hungary egyesület kapja, hogy hátrányos helyzetű gyerekek egyéni és csoportos fejlesztésére fordítsa. Amint Buzai Csaba könyvtár igazgató elmondta, remélik, hogy a bemutatók utáni fokozott érdeklődés ezúttal sem marad el.
– Ilyenkor mi is megvásároljuk és olvashatóvá, kölcsönözhetővé tesszük ezeket a könyveket, amik rendszerint népszerűek is. Ennek különösen örülünk, hiszen küldetésünknek tartjuk, hogy a helyi írókat, költőket népszerűsítsük – fogalmazott.