A kertben, háztartásban keletkező, sokszor nagy mennyiségű zöld hulladék legoptimálisabb felhasználási módja a komposztálás. Ezt végezhetjük otthon komposztáló edényünk segítségével vagy nagyobb mennyiség esetén igénybe vehetjük a városi komposztáló telep szolgáltatásait is.
– A komposztálás kifejezetten hasznos dolog, az Orosházi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. erre alkalmas edényeket is biztosított a lakosság részére. A komposztálás az a kerti tevékenység, ami nem igényel nagy energia befektetést és sok olyan dolog belekerülhet, amelyet ebben a formában visszajuttathatunk a termőföldbe – fogalmazott Hegedűs Imre az orosházi Kertbarát Klub vezetője.
A ládát legjobb, ha félárnyékos helyen tároljuk, alá ne tegyünk borítást, hogy a bomló komposzt és talaj között megmaradjon a kapcsolat, így a mikroorganizmusok és a földigiliszták is akadálytalanul be tudnak jutni a ládába.
A konyhai hulladék, ha nagyobb darabos, össze kell aprítani, épp úgy mint a kerti zöld-hulladék esetében a nagyobb méretű fás és lágyszárú növényeket. A fás szárú növények rendkívül nagy odafigyelést igényelnek, hiszen ha nem vágjuk őket kellően apróra, akkor évek alatt sem bomlanak el.
– Vannak azonban olyan dolgok, amelyek nem tehetők a komposztba: hús, csont, állati eredetű zsiradék, záptojás, cigarettacsikkek, pelenka, gyógyszerek, vegyszerek, egyéb veszélyes hulladékok, fémek, üvegek, műanyagok, festett és fehérített papírok, irodai papír, állati tetemek, húsevő állatok ürüléke, textíliák – sorolta Hegedűs Imre.
Kiemelte: lomb nagy mennyiségben mehet a komposztba, kivéve a diófa, amit csak korlátozottan és csak előrothasztás után tehetünk bele. A levágott fű, lehetőleg előrothasztva, külön rekeszben legyen. Apróbb gallyak csak, alaposan felaprítva kerüljenek rá, az ágakat ágaprítóval daraboljuk fel, csak azután tehetők a komposztra.
A konyhai anyagok mellé keverjünk fűrészport, fakérget. Ezeket rétegezzük egymásra és locsoljuk be őket annyira, hogy nedvesek legyenek. A nyitott ládák tartalmát 2-4 hetente, a zártakét 2-3 havonta át kell forgatni, hogy a bomlás egyenletes legyen.
– Az átforgatás alkalmával meg kell győződni arról, hogy a komposzt nem penészedett-e be. Ha penészes, akkor túl sok vizet kapott és kevés benne a szárazanyag, amelyet pótolni kell. A földigiliszták jó szolgálatot tesznek, hiszen a rothadó növényi részeket eszik meg, és magas humusztartalmú ürülékükkel javítják a komposzt összetételét – ismertette a Kertbarát Klub vezetője.
Az anyag minőségét marokpróbával ellenőrizhetjük. A legmélyebben fekvő rétegből vegyünk a kezünkbe egy maréknyit, majd szorítsuk össze. Ha szorítás után az anyag szétporlik, akkor vizet és víztartalmú zöld-hulladékot kell adagolnunk a halomhoz. Ha víz csöpög ki belőle, akkor viszont túlnedvesedett, ilyenkor szárazanyagot kell hozzáadni. Akkor, ha lazán összeáll, és a szétmorzsolás után nincsenek benne 2-5 cm-nél nagyobb darabok, a komposzt elkészült.
Zárásként Hegedűs Imre elmondta: ahhoz, hogy a komposzt elkészüljön, nagyjából nyolc hónap kell, de összetevőjétől függően akár évekig is eltarthat a folyamat.
(kiemelt kép: zoldujsag.hu)
