- hirdetés -

Közös sétával emlékeztek szeretteikre október kilencedikén az orosháziak. Az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) szervezésében megvalósuló programra szépszámú résztvevő érkezett.

„Elfogadni tudni a másik halálát annyit jelent, hogy elfogadunk egy soha viszont nem látást” – Polcz Alaine szavainak jegyében gyülekeztek a sétán résztvevők október kilencedikén az Orosházi Kórház bejárata előtt.

Az EFI sétával összekötött programját az Orosházi Kórház gyászterapeutájával, Széllné Kovács Ibolyával közösen szervezték. Kubas Eleonóra az Egészségfejlesztési Iroda irodavezető helyettese hangsúlyozta, a gyász – egyetemes és egyedi – mindenkié más, ugyanakkor mindenkié ugyanolyan.

A sétára lámpással a kezükben indultak a résztvevők (Fotó: Rosta Tibor)

– Mindenki a saját útját járja: ki rövidebbet, ki hosszabbat, ki egyenesebbet, ki kacskaringósabbat. Néha ez a folyamat elszigetel másoktól, barátoktól, családtagoktól, akik egy ideig kísérnek minket, de idővel elmaradnak tőlünk. Pedig, ha gyászolunk nem jó az egyedüllét, szükség van támogató gondolatokra. Ez a séta a félelem, a kétségbeesés ellen valósul meg, amely arra is lehetőséget ad, hogy képesség váljunk a továbblépésre – ismertette az irodavezető helyettes.

Kiemelte, rendezvényük célja, hogy az emberek tudják: van segítség.
– Nem kell egyedül viselnünk a gyász fájdalmát, vegyük igénybe az ingyenes gyászterapeuta segítségét, mely a kórházban található – tájékoztatott.

Gáspár Katalin, aki a sétára érkezett elmondta, az Orosházi Kórház gyászterapeutája segítette át rendkívül nehéz életszakaszán.
– Ha valaki úgy érzi, nem tud megbirkózni a fájdalmával, forduljon szakemberhez és ne szégyellje. Nem szégyen segítséget kérni – mondta.

Az eseményen résztvevők mindegyike kapott egy, az EFI által készített lámpást, majd a fénnyel kezükben elindultak a sétára. Útközben a gyász öt stádiumáról beszélgettek.
– Az orosházi bányatóhoz érve mindenki a vízbe dobta a magával hozott követ, mely elengedésének tárgyát szimbolizálta – ismertette Kubas Eleonóra.

Az út egy személyes történettel zárult, melyből kiderült: egy zarándokút hogyan segített egy egészségfejlesztőt az elengedés útján.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.