Rengeteg stresszhatás ér minket a mindennapokban. A felgyülemlő negatív energiák különböző testrészeinkben tudnak tárolódni, akár testi fájdalmat, görcsöket is okozva bennük. Sok helyen olvashatjuk ezt. De tényleg így van? Dani Anikó orosházi jógaoktatót kérdeztük.

A jóga nem egyszerű nyújtás, vagy hajlongás, hanem bizonyos esetekben nagy erőt megkövetelő asanák (testgyakorlatok) összessége. Az asana szanszkrit szó, jelentése: elhelyezkedés. A klasszikus nyolctagú jóga rendszerének a harmadik lépcsőfoka. Ez a mozgáskultúra közel áll a gimnasztikához, azonban nem egy átlagos tornaóra. Akik gyakorlói, tudják, hogy mennyi funkciót is tölt be ez a mozgásforma.

Hatásai

A jóga erősít is. Számos olyan gyakorlat létezik, amely igénybe veszi az izmokat. Amíg kitartjuk a pózokat, vagy egyikből a másikba vezetjük át a testünket, megtartjuk és mozgatjuk a saját testsúlyunkat, addig nagy munkát végzünk, formásodnak, erősödnek az izmaink, az inak és az ízületek hajlékonyabbá válnak.

Mivel megdolgoztatja az izmokat egyértelműen súlyt és méreganyagokat is veszíthetünk vele, mivel kimelegít és megedzi a szívet. Az izmok edzésével javul a vérkeringés, jobb lesz a sejtek oxigén ellátottsága is. Számos betegség kezelésére is alkalmas ezáltal, mozgásszervi betegségektől kezdve, a vérnyomásproblémákon át a lelki bajokig. Hat a homonrendszerre is. Az asanák hatására képes beindulni a szervezet öngyógyító mechanizmusa, javul a stressz helyes kezelése.

Megóvhat továbbá a sérülésektől, mert felkészíti a szervezetet a hirtelen érkező behatásokra.

A testünk regenerálódását is segítheti. Nem csak fizikai, de mentális szempontból is fontos. Kitartásra és kontrollra is tanítja az elmét. 5-10 lassú kilégzésig kitartani egy pózt nagy feladat.
– A sport nem volt az erősségem az iskolában, futni sem kifejezetten szerettem. Később az aerobik sem tartozott a kedvenceim közé. Ezeken a foglalkozásokon valamiért mindig megfájdult a fejem. A jóga órákon viszont úgy éreztem otthon vagyok. Csend, nyugalom, szeretet, biztonság vett körül. Olyannyira, hogy egy idő után otthon is folytattam a gyakorlatokat. Ezután elkezdtem képezni magam, mert másokon is szerettem volna segíteni, hogy jól érezzék magukat a bőrükben és megtanítani az embereknek mindazt, amit tapasztaltam. Egészen furcsa, de a jóga más életmódot is eredményezhet. Jómagam is elhagytam a tejet, majd hamarosan a húst is. Sokkal könnyebb lett az emésztésem, sok panasztól megszabadultam – emelte ki Dani Anikó.

A jóga filozófiája 8 lépcsőfokot ír le az ember fejlődésére. Az első, a „jama” etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban. Ide tartozik az erőszakmentesség, az igazságosság, a tulajdon tisztelete is. A második lépcsőfokon találhatóak a nijama-k. Ide tartozik a tisztaságra való törekvés, mind a környezeti, testi, mind lelki szinten. A harmadik lépcsőfokon vannak az asanák, ezen a szinten kezdjük mi nyugati emberek a jógát. A negyedik a pránajáma, a levegő és az életenergia tudatos áramlása. Ezt követi a pratjahara, a figyelem egy pontra, az összpontosítás, a koncentráció megtartása és uralása. Majd következik a meditáció, a teljes befelé figyelés, az elmélyedés a belső lelki folyamatokban. Végül pedig a szamádhi, ami a csúcs, az egységesítettség. Ezek az alapelvek nem csak a jógaszőnyegen érvényesek. Ezek adják az iránymutatást a táplálkozásunkban, a kapcsolatainkban, a munkánkban, a családunkban, és életünk minden területén.

A stresszből eredő betegségek és a mozgásszervi megbetegedések ma már nem csak az idősebb korosztályt érintik. A stressz beül mindenhová, a belső szervekbe, az izmokba. Ilyen területek a nyak, a vállak, a hát felső része, a derék, és hatalmas stressz raktár a farizom.

A test olyan, mint a lánc. Ha nem használjuk, berozsdásodik. Hiába mozgunk napközben bizonyos mozgásformákban, a test többi izma, ízülete nem dolgozik. A jóga több ezer éves kultúrája, egy olyan mozgásformát alkotott az asanákkal, ami a test minden, izmát képes megmozgatni.
– Nők esetén menstruációs problémák megoldására is kiváló lehet a jóga. Ez a tisztulási folyamat nagyon fontos, a jóga pedig testi és a tudati megtisztuláshoz is hozzávezetheti az embereket. A testi sejtek megtisztulásával lassan a gondolati síkon is beindul a tisztulás – tette hozzá.

A csípőben található horpaszizmot a lélek izmának is nevezik. Az ülő életmód, az egyhangú terhelés hatására bizonyos izmok befeszülnek, míg mások nagyon megnyújtóznak. Lassan csökken a rugalmasságuk és már nem tudják úgy tartani a csontokat, a gerinc csigolyáit.
– Sok lelki feszültséget tárolunk a csípőben. Ezért különösen fontos a csípő területének az átmozgatása, úgynevezett csípőnyitó gyakorlatokkal. A mellkas alapos átmozgatása szintén hasonló erővel bír. Egyrészt a finom mellkas nyitások energetizálnak, másrészt növelik a tüdő térfogatát – mondja Dani Anikó.

A jóga lényege mindezekkel együtt természetesen a légzés. Minden mozdulatot a légzés áramlása irányít. A kitartott asanákban is a légzés dinamikája a jelentős. Tehát folyamatos az áramlás. És a figyelem. Közben hangzik el a sok instruckió, melynek célja, hogy feldolgozásával a fókusz megmaradjon, a testtudat fejlődjön, az ember közérzete pedig javuljon.