Az élősertés termelői ára drasztikusan nőtt az elmúlt időszakban ennek oka elsősorban a Kínában elhatalmasodott sertéspestissel magyarázható – erősíti meg Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke. Becslések szerint Kínában a sertéshús-előállítás 30-40 százaléka tűnhet el egy éven belül.
Ez azért gond, mert Kína a világ legnagyobb sertéshústermelője, egyben a legnagyobb sertéshúsfogyasztó is. A pestis előtt a világ sertésállományának fele származott Kínából, és a fogyasztás mintegy fele szintén náluk csapódott le. Tehát a becsült 30-40 százalékos kínai termeléskiesés azt jelenti, hogy világszinten 15-20 százalékkal kevesebb sertéshúst állítanak elő egy éven belül, mint korábban.
Kína sertéshúsimportja megnőtt, az Európai Unióból mintegy 40 százalékkal több sertést hozattak be az idei első félévben, mint korábban. Ez a megnövekedett kereslet pedig kihat az élő sertés árára is. Január óta kb 35 százalékkal nőtt ez az arány.
A KSH adatai júniusig bő 31 százalékos átlagos áremelkedést mutatnak a sertésfelvásárlási áraknál:
A probléma az, hogy a nagyobb önköltséget a húsipari vállalatok egyelőre nem tudták érvényesíteni értékesítési áraikban. A tőkehús 10-15 százalékkal drágult év eleje óta, a készítményeknél pedig csupán néhány százalékos emelkedés mutatkozott. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a karaj 10, a comb 15 százalékkal drágult júliusban, éves szinten.
Előbb-utóbb a termelői árak és bérek növekedése meg kell jelenjen a fogyasztói árakban is, különben a veszteség miatt tönkremennének a húsüzemek – vezeti le Éder Tamás.
Mindenesetre az élősertés tehát mintegy 35 százalékkal drágult, a bérek pedig 10 százalék feletti mértékben nőttek – ez a két tétel pedig fontos összetevője a fogyasztói árnak. A magyar élősertés ára kötött a német élősertés árához, így a magyar piac követi a német sertéspiac árait. Ahhoz, hogy a magyar húsipar teljes sertéshúsigényét ki lehessen elégíteni, el kellene érni a 6 milliós éves vágásszámot.
Egyelőre nem látni, mivel lehetne megállítani a vírus terjedését, ez még senkinek nem sikerült. Kínában a pestis megjelenése előtt mintegy félmilliárd disznót tartottak. Vannak, akik szerint egy éven belül 200-300 millió sertést kell levágni az ázsiai országban, vagyis a termelésük 40-50-60 százalékát is érintheti a kényszervágás.
Európa egyes részein is jelen van már pestis, a legújabb kutatások szerint a legyek és más rovarok is vírushordozók lehetnek. Jelenleg Romániában is arat a sertéspestis, és már megközelítette a Békés megyei Gyulát a ragály, egy 23 kilométerre lévő román településen kellett kiirtani a teljes állományt a betegség miatt.
