Attól függetlenül, hogy az időjárási viszonyok nem a megszokott mederben folynak, a kertészettel, szőlővel és gyümölccsel foglalkozó embereknek a már jól bevált ritmus szerint kell munkálkodniuk.
Az évszaknak megfelelően jelentkeznek a szőlő gombabetegségei, melyek közül megemlítenénk a peronoszpórát, a lisztharmatot és a szürkerothadást. A szőlő zöld részei egész tenyészidőszakban fogékonyak a lisztharmatra és a peronoszpóra fertőzésére. A fürtök a virágzás és a kötődés alatt a legérzékenyebbek. Ezekben az időszakokban egy esetleges fertőzés kialakulása, akár egy 80-90 százalékos termésveszteséghez is vezethet. Ebben a stádiumban védekezhetünk a lisztharmat és a peronoszpóra ellen kontakt és felszívódó szereket váltogatva.
A szőlő rovarkártevői közül a legismertebbek a takácsatka és a tarka szőlőmoly, melynek a száraz, meleg időjárás kedvez és aminek három nemzedéke van. Az első nemzedék táplálkozása május közepétől június közepéig tart, azaz a fürtmegnyitástól a virágzás végéig, a kötődésig. A második roham július közepére várható, a borsó nagyságú stádiumtól a zsendülésig tart. Majd végül augusztus végén, szeptemberben éréskor megint támadni fognak. Ellenük rovarirtó szerekkel védekezzünk, mint az Actara 25 WG, Mospilan 20 SG, Calypso 40 SC, Karate Zeon, Fastac, Fury 10 EC stb.
A gyümölcsösben is sok a dolog
A gyümölcsösökben a mindenki által ismert monília, a lisztharmat, a varasodás okozza a legtöbb gondot.
A monília ellen a leghatásosabb védekezés a megelőzés lehet. Fertőzés esetén a feladatunk a fertőzött ágak eltávolítása, illetve permetszeres védelem a kórokozó és a kártevők ellen A moníliás fertőzés kialakulásának kedvez az esős időjárás. Vegyszeresen védekezni virágzás kezdetekor és elvirágzáskor kell.
A lisztharmat is könnyen felismerhető. Fehér, lisztszerű bevonat a akul ki a sarjhajtásokon, leveleken és a fiatal terméseken. A levelek eltorzulnak. Ismételt gombaölőszeres permetezéssel a beteg növény gyógyítható.
A gyümölcsösökben különös figyelmet kell fordítani az őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, földieper, málna, szeder védelmére.
Az őszibarackon megjelent a tafrina, a csonthéjasokat ebben a csapadékos időben a sztigminás levéllyukacsosodás (a kajszin sajnos szokatlanul korán és erős nyomással jelentkezik), és a moníliás megbetegedés veszélyezteti. A nedves párás időjárást kedvelő szürkepenész megtámadhatja a szamóca minden részét, de a málna és szeder virágait is.
A ventúriás varasodás kórokozója a sarjhajtásokat, a virágokat és a terméseket is megtámadja. A leveleken és terméseken koromszerű foltok alakulnak ki. A leghatékonyabb védelem itt is a megelőzés, de ha ezzel megkéstünk, a fertőzött levelek, gyümölcsök eltávolítása és többszöri gombaölő szeres permetezés segíthet.
Ilyenkor – cseresznye érés idején – a cseresznyelégy megjelenése okoz gondot. Aki úgy véli, hogy a fájáról túl sok kukacos cseresznyét, meggyet szüretel és permetezéssel is védekezne a kártevő ellen, annak a kertbarátnak javasoljuk, hogy helyezzen ki ragacsos sárga lapokat. A lombkorona felső szintjén és a déli oldalon működnek megfelelően. Sajnos létrázni kell de csigával, teleszkópos rúddal is megoldhatják a rendszeres leakasztását.
Ahol megtalálták a sárga lapon az első legyeket ott számolni kell a napokat. Ha a szüretig még „beleférnek” a felszívódó Mospilanok , akkor ezzel is permetezhetnek. Később már csak a kontakt készítmények alkalmazhatók.
A virágoskertekben környékünkön egyre nagyobb számban jelennek meg a rózsák. A leggyakoribb betegségei közül itt is a lisztharmattal kezdünk, ami nagyon kedveli a meleg, erősen párás időjárást. Előbb május-június, majd augusztus-szeptember között számíthatunk a járványszerű támadásra. Nagyon könnyű felismerni, hisz egy púderszerű, fehér bevonatot képez a növényen. Védekezzünk ellene: Topsin, Topaz, Kumulus szerekkel.R
A rózsa fekete foltossága a levél színén jelenik meg, magától értetődően sötét foltok formájában. Az egyik legagresszívabb rózsabetegség csapadékos időben, már júniustól megjelenhet. A Dithan és a Poliram használatát javasoljuk ellene.
A rózsa szürkepenész, a nedves környezeti körülményeket kedveli, általában sebeken keresztül fertőz, melyeket vagy jégverés vagy rovar rágás okoz.
A rózsa természetes károkozója közül a leggyakoribbak a levéltetvek, melyeket eltávolíthatjuk vegyszeres permetezéssel, különböző rovarirtó szerek formájában, de a régi szokások szerint hatásos lehet, ha rózsák közé büdöskét ültetünk.
Ne irtsunk ki mindent
A növényvédő szerek alkalmazásakor nagyon fontos (és kötelezően alkalmazandó) szempont az integrált növényvédelem. A cél nem az, hogy kiirtsuk a károsítókat, hanem hogy a gazdasági kárt okozó szint alá szorítsuk a populációt. Ennek eszközei nem elsősorban az agrokemikáliák használata, hanem egy komplex védekezési rendszer, ami magában foglalja az agrotechnikai, biológiai, biotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárásokat.
A kiskertekben is korlátozni kell az agrokemikáliák túlzott használatát, előnyben részesítve a környezetbarát biológiai, fizikai módszereket. Ennek lényege nem a növényállomány károsító-mentesen tartása, hanem a növényállomány egészségesen tartása, a gazdasági mértékű kártétel megelőzése: a helyes agrotechnika, a mechanikai, biológiai védekezés legyen az elsődleges!
