Szüleik, tanáraik, rokonaik jelenlétében köszönt el a Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos szakgimnáziumának és szakközépiskolájának csaknem kétszáz ballagó tanulója május 4-én az intézménytől. Hétfőtől az utolsó próbatételek várnak rájuk.

Az ünnepélynek ezúttal is az iskola „borostyános udvara” adott otthont. Az utolsó meghitt, izgatottságtól átszőtt közös pillanatok, könnyes ölelések azonban a tizenkét ballagó osztály tantermeinek falai között maradtak. Itt kapták meg az útravalót egymástól és osztályfőnökeiktől, mielőtt utolsó alkalommal végigjárták az iskola folyosóit.
– Mindannyian vártuk már ezt a napot, hiszen mérföldkő az életünkben. A megelőző időszak sok sírással, küzdelemmel telt, de nagyon boldogok a gyerekek és én is, hogy végül eljutottunk ide és mindenki jelentkezett érettségizni – árulta el Kissné Lenkei Diána, a kereskedelmi, egészségügyi és rendész képzésben tanulókat összefogó 12. B osztályfőnöke.

Hozzátette, igyekezett olyan gondolatokat elmondani diákjainak a ballagás előtt, amelyek segítségével jó emberek válhatnak belőlük, józanul képesek dönteni, amikor válaszút elé kerülnek, és bízik benne, hogy az iskola által hozzáadott érték meghozza gyümölcsét.

Éppen úgy, mint az osztályába járó Czuczi Erik rendész tanuló esetében.
– Életem eddigi legcsodálatosabb négy éve zárul most le. Szerettem ide járni, az osztály is összerázódott így negyedikre, nagyon rossz lesz őket itt hagyni – tudtuk meg Eriktől, aki úgy érzi, felkészült az érettségire, nem tart tőle, szeptembertől pedig a honvédség szentendrei Altiszti Akadémiáján folytatja a tanulást.

Találjátok meg azt a hivatást, amit örömet ad számotokra

Az osztályfőnökök mellett az iskola igazgatója, Gajdács Tibor is megosztotta gondolatait a ballagókkal. Kölcseytől idézve kiemelte: az a bölcs ember, aki a jelent épp úgy szereti, mint amilyen szívesen fog visszagondolni rá, amikor az már múlttá válik. A diákokhoz szólva feltette a kérdést, azt kapták-e, amire vártak, megérte-e a Kossuthba járni?
– Jó iskola a Kossuth? Erre a kérdésre is sokféle válasz létezik. Éveken keresztül a felsőoktatásba felvett tanulók arányával, vagy a felvételin elért írásbeli eredményekkel, a nyelvvizsgák számával vagy a tanulmányi versenyeken gyűjtött helyezésekkel mérték a középiskolák teljesítményét. Az elmúlt években jelent meg a hozzáadott érték fogalma, ami az iskolák kevésbé látványos, mégis meghatározó erőfeszítéseit veszi figyelembe. Tisztesség, hűség, becsületesség, megbízhatóság, tudás és áldozatkészség: ezek a mi legfőbb hozzáadott értékeink – hangsúlyozta az igazgató.

Mint mondta, minden rangsornál, versenyeredménynél többet ér az az érték, amit az iskola átadott a diákjainak.
– Őszintén remélem, az eltelt négy-öt évben nem csak ismeretben, készségekben, tudásban gyarapodtatok, hanem azokkal az értékekkel is sikerült felvérteznetek magatokat, amiket a mi iskolánk közvetít – fogalmazott, majd felhívta a ballagók figyelmét arra is, ideje köszönetet mondani a szülőknek, hozzátartozóknak, akik segítettek eljutni idáig és megköszönte kollégái munkáját.

– Köszönöm a tartalmas, türelmes, segítőkész munkát, mindazt a szeretet, törődést, aggódást, amit ez idő alatt kaptak a diákok tanáraiktól. Minden kollégám sokat tett azért, hogy a diákok sikerrel vegyék a következő akadályt, az érettségit, a szakmai vizsgákat. Külön köszönöm a gyakorlati képzőhelyeken dolgozó mesterek munkáját, akik évtizedes tudásukat osztották meg a tanulókkal – emelte ki Gajdács Tibor azt kívánva a Kossuth végzőseinek, találják meg életükben a célt és a hivatást, amit örömmel végeznek.

Dávid Zoltán polgármester köszöntőjének tolmácsolását követően a hagyományoknak megfelelően könyvjutalmakat osztottak ki azoknak a diákoknak, akik tanulmányi vagy versenyeredményükkel, közösségi munkájukkal példát mutattak a többieknek, majd útjukra bocsátották az elválást és szabadságot jelképező galambokat.