A tojás már a pogány idők óta kötődik az évnek ehhez az időszakához, de a nagyböjt tette a húsvéti ünnepkör szoros részévé.
A húsvéti nyúllal kapcsolatban számos legenda kering. A Wikipédia szerint tipikusan nyugat- és közép-európai hagyomány, Magyarországon is régi tradíció. Itthon és többek közt az Amerikai Egyesült Államokban általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.
Néhány forrás azt írja, hogy egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase, ebből a félrehallásból származik elméletileg a húsvéti, tojástojó füles képe.
A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás. Magyar nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.
A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb.
A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.
A böjt az oka
Eszerint tehát a tojásnak már volt kapcsolata az ünneppel, azonban elválaszthatatlan valamikor a 13. század során lett tőle, és az egész oka a nagyböjt. Néhány szerzetes már az 5. században is tartózkodott a tojásfogyasztástól a nagyböjt során, de a 13. századra általánossá vált ez a gyakorlat, és a tojás, akárcsak a tej és a hús, tiltólistára került. Csakhogy, ellentétben a tejjel és a hússal, a tojás olyan étel, ami sokáig eláll, és rengeteg halmozódik fel belőle a negyvennapos böjt során, amit aztán gyorsan el kell fogyasztani, hogy meg ne romoljon, így remek ajándék volt, amivel be lehetett fejezni a böjtölést.
A viktoriánus korban elkezdtek a tyúktojások helyett szaténba csomagolt kartontojásokat adni egymásnak, melyek belül telis-tele voltak ajándékokkal. Az orosz előkelők pedig ugyanekkor kezdtek gazdagon díszített, néha akár ékköves tojásokat is adni egymásnak húsvét alkalmából.
Az első csokitojás – ami mára ugyanúgy a húsvéti hagyomány részévé vált, mint a tojásfestés – 1873-ban készült Angliában. Ez még keserű csokiból álló, vaskos édesség volt, nem olyan könnyed és üreges, mint mai társai. A cukrászati technológiák fejlődésével nyerte el modern formáját, és lett a húsvéti ünnep része, mely napjainkra szinte kiváltja a festett tojást – olvasható egy összefoglalóban.
