Az orosházi származású bioinformatikus érdemelte ki az idei évben a Szent-Györgyi Talentum Díjat. A kutató lapunknak elmondta, az általuk kidolgozott módszer a világon is egyedülálló, áttörést jelenthet többek között a daganatos betegségek kialakulásának megértésében.
Az elismerést a napokban Erwin Neher Nobel-díjas német biofizikus és Varró András professzor, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke adta át a szakembernek a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálán. A díj kuratóriuma az elismerést dr. Horváth Péternek, a Nature Communicationsben tavaly megjelent közleményéért ítélte oda, melyben kollégáival együtt az intelligens kép-alapú egysejtes izolálás technikáját írták le.
– Egyetlen egy sejt működése is meghatározhat egy betegséget vagy egy biológiai rendszert. Egy sejt vizsgálata azonban nem egyszerű. Hiányzott az ezt lehetővé tevő lépés. Építettünk egy olyan rendszert, amely mesterséges intelligencia segítségével végigpásztázza a sejteket és megtalálja a különlegeseket, a többitől eltérőeket. Ilyenek lehetnek például a daganatos sejtek, vagy egyéb különleges alakúak, amelyeknek többek között a cukorbetegséghez kapcsolódó folyamatban, vagy neurológiai betegségben, az Alzheimer-kórnál lehet szerepük – ismertette lapunknak dr. Horváth Péter.
Az általuk épített rendszer egy mikrométer pontossággal képes alakzatokat, sejteket kivágni egy sejtkultúrából, patológiai vagy biológiai mintából. Az eljárás során képet kaphatnak arról, hogy egy daganatban milyen mutáció indíthatott el egy folyamatot, megállapíthatják, milyen gyógyszer alkalmazható rá. A világon ez az első olyan módszer, amely ilyen szinten kapcsolja össze a mesterséges intelligenciát, a digitális képfeldolgozást és a biológiát.
– Kutatásunk a neurológiai és a daganatos betegségek megismerésében jelentős előrelépést jelent. A betegségek megértésében látom jelentőségét. Jelenleg is együtt dolgozunk egy zürichi patológiai intézettel, egy heidelbergi gyermekklinikával, egy helsinki daganatkutató intézettel. Része vagyunk továbbá olyan nagy volumenű projektnek, mint az Emberi Sejtatlasz kutatása – tette hozzá.
Informatikusként vezetett az útja a biológiáig
A Szegedi Tudományegyetemen 2003-ban szerzett programtervező matematikus diplomát, majd 2007-ben az INRIA-n (Institut National de Recherche en Informatique et en Automatique) műholdkép-feldolgozásból doktorált.
– Nyolc évet dolgoztam Svájcban. Az ETH-Zurich (Eidgenössische Technische Hochschule) mikroszkópközpont keresett képanalízisben jártas szakembereket. A műholdkép-feldolgozás módszerei alkalmazhatónak bizonyultak a mikroszkópos képanalízisben. A kísérleteinkben az ember összes génjét egyenként kikapcsoltuk, megnéztük, milyen hatással vannak a különböző biológiai folyamatokra, betegségekre. A biológia iránti elköteleződésemet ekkor alapoztam meg, és folytattam ez irányú kutatást – mondta el, kiemelve, 2013 óta az MTA SZBK BIOMAG (Biological Image Analysis and Machine Learning Group) kutatócsoportjának vezetője, emellett egy kisebb labort is irányít Helsinkiben a FIMM-ben (Finnish Institute for Molecular Medicine), ahol a személyre szabott, precíziós rákgyógyászat lehetőségeit kutatja. A közleményben leírt áttörést igazi szegedi munkának tartja, amely az MTA SZBK és a Szegedi Tudományegyetem öt-hat kutatócsoportjának együttműködésével született meg.
Dr. Horváth Péter tanulmányi alapjait az orosházi Táncsics gimnáziumban kapta meg. A helyi fiatalok előtt is jó példaként állhat tudományos áttörése, melyet kellő elhivatottsággal és rengeteg munkával ért el.
